2015 november 13-án az Iszlám Állam kilenc fegyverese összehangolt terrortámadást indított Párizsban, melynek következtében több helyszínen 130 ember vesztette életét.

Az amerikai bírák meghallgatták az egykor Franciaországban tanuló áldozatnak, a merénylet idején 23 éves Nohemi Gonzaleznek a hozzátartozóit, akik már a rákövetkező évben pert indítottak a Google ellen,

mondván a keresőóriás tulajdonába tartozó YouTube algoritmusa szerintük szélsőséges videók ajánlásával segítette az ilyen ideológiák terjedését, s ezzel a dzsihadisták toborzását.

A pert az Egyesült Államok terrorizmusellenes törvénye, valamint egy szövetségi törvény alapján indították, amely lehetővé teszi az amerikaiak számára, hogy behajtsák a "nemzetközi terrorcselekményekhez" kapcsolódó károkat.

A keresetet azonban már két alsóbb fokú bíróság is elutasította, az újabb fellebbezést követően pedig most a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja a kérdést, egy esetleges elmarasztaló döntés pedig gyökeres változásokat hozhat akár az egész internetre nézve.

A Google vereségére azonban egyelőre nem látni komoly esélyt, a Legfelsőbb Bíróság nemrég tartott három órás meghallgatása alapján ugyanis a döntnökök láthatólag inkább a felmentés irányába hajlanak. A kérdés központi témája a kommunikációs tisztességről szóló 1996-os törvény (Communications Decency Act), amely erőteljesen korlátozza a technológiai cégek felelősségre vonhatóságát a felhasználók által posztolt tartalmakért.

A BBC beszámolója szerint a González-ügyben több bíró is annak a véleménynek adott hangot, hogy

a Google felelősségének kimondása rengeteg per előtt nyitná meg az utat a techplatformok ellen

és felboríthatja az egész internet működését. Az eset veszélyezteti a szólásszabadságot, mert arra kényszerítheti a platformokat, hogy elfojtsanak mindent, ami vitatottnak tekinthető, egyfajta öncenzúrát alkalmazva. 

Az ügyben ítélet júniusra várható, de egyelőre igen csekély annak a valószínűsége, hogy Google-nek végül felelnie kell Európa történetének egyik legsúlyosabb terrorcselekményéért.