Az Öböl-menti országok felé fordult Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy onnan vonzzon külföldi tőkét az országba – írja a Bloomberg.

A közelmúltban újraválasztott politikus az Egyesült Arab Emírségekbe látogat a közeljövőben – jelentette be Mehmet Simsek török pénzügyminiszter. Arra azonban nem tért ki, hogy pontosan mikor. Nevük elhallgatását kérő török tisztviselők mindenesetre elárulták, az Egyesült Arab Emírségekből nem tér azonnal haza az államfő, előbb tesz egy kitérőt Szaúd-Arábiába és Katarba is.

Sajtóinformációk szerint a török kormány azt tűzte ki célul, hogy 25 milliárd dollárnyi befektetést vonzzon az Öböl-menti országokból különféle csatornákon keresztül, például

  • privatizáció és
  • felvásárlásokat révén.

Törökország és az Egyesült Arab Emírségek között júniusban már folytak egyeztetések befektetési együttműködésekről. A Bloomberg szerint ettől függetlenül elképzelhető, hogy az érintett országok adott esetben a megállapodás előfeltételként igényt formálhatnak bizonyos gazdasági reformok bevezetésére Törökországban. Így járt a közelmúltban például Egyiptom is, amikor hasonló tervekkel kereste fel ugyanezeket az országokat.

Búcsú az unortodox gazdaságpolitikától

Közgazdászok egyetértenek abban, hogy Recep Tayyip Erdogan által hagyományosan képviselt unortodox monetáris és fiskális politika, és ennek keretében az, hogy nem helyeselte a kamatemelést, jelentősen meglódította a török inflációt, a külföldi befektetőket pedig elüldözte Törökországból.

Most úgy tűnik, a török államfő visszakozik, jelezte, hogy szeretne visszatérni egy szokványos, máshol bevált gazdaságpolitikához, ahol az állam nem költekezik túl: ehhez nem bocsátanak ki fedezetlen pénzt és hagyják a devizaárfolyamot szabadon alakulni, hogy a folyó fizetési mérleg is egyensúlyba kerüljön.

Június végén az új jegybankelnök vezetésével meg is hozták az első kamatdöntést: az addig 8,5 százalékos jegybanki alapkamatot 15 százalékra emelték. Ez normál körülmények között valóban igen nagy lépés lenne, de Törökországban a most is 50 százalék körüli infláció mellett ez kevésnek bizonyulhat. A befektetői félelmeket jelezve zuhanni is kezdett a török líra az euróval szemben.

Már a választások előtt elkezdtek mocorogni a befektetők

Török kormányzati tisztségviselők arról számoltak be, hogy már a választások első fordulója előtt, de elsősorban onnantól kezdve, hogy felcsillant a remény arra, hogy húsz év után leváltsák Recep Tayyip Erdogant, megnövekedett érdeklődést tapasztaltak a külföldi befektetők részéről.

Az európai, izraeli és Öböl-menti országokból – például az Egyesült Arab Emírségekből és Szaúd-Arábiából – is érkeztek befektetői megkeresések, az infrastrukturális beruházások iránt érdeklődtek, különösen az energia területén

– számolt be a Reuters.

A tisztségviselők szerint a potenciális befektetők egyértelműen gazdaságpolitikai fordulatban reménykedtek. Hogy a Recep Tayyip Erdogan által felkínált fordulat is megfelel-e nekik, az még elválik.

Elemzők szerint mindenesetre az ortodox gazdaságpolitika és a magasabb kamatlábak becsalogathatnak néhány külföldi befektetőt a török málnásba, hosszabb távon azonban ennél jóval többre lesz szükség az ország vezetői részéről. A bizalom kiépítéséhez szakértők szerint elkerülhetetlen a kiszámíthatóság, a stabilitás, az átláthatóság és a jogállamiság helyreállítására.

Ennek a folyamatnak pedig szükségszerűen tartalmaznia kell az elnök hatalmát csorbító intézkedéseket is

– mondta a Better Justice Association élén álló Mehmet Gün. A Better Justice Association egy olyan szervezet Törökországban, amely az igazságügyi rendszer problémáinak feltárását tűzte ki célul, ezeknek a kiküszöbölésére pedig rendszeresen javaslatokat is tesz a döntéshozóknak.