A közép-kelet-európai bankok alábecsülték rossz hiteleik állományát, és ennek a hatása jövőre érezteti majd hatását - közölte Erik Berglof, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza. Oroszországban például a hivatalosan nyilvánosságra hozottnál sokkal rosszabb a helyzet, de más országokban is vannak problémák a statisztikai adatokkal - figyelmeztetett.

Helytelenítette az Európai Bizottság követelését, hogy a bankok szabaduljanak meg a nem az alaptevékenységükhöz kapcsolódó vagyonelemeiktől, mert mint mondta, ez arra ösztönözheti azokat, hogy eladják közép- és kelet-európai leányvállalataikat, ezzel még jobban beszűkítve a térségben a hitellehetőségeket.

A hitelkihelyezések tartósan gyenge volta és a bankrendszerrel kapcsolatos bizonytalanság ingataggá teszi a gazdaság talpraállását és még évekig visszahúzhatja a térséget. Ennek ellenére Breglof arra számít, hogy bár a válság előtti növekedési ütem nem fog visszatérni, de fenntarthatóbb mértékű bővülésre lehet számítani a jövőben.

Elismerte, hogy ennek megalapozásához rendkívüli áldozatokat kell hozni - van ahol 40 százalékkal csökkentik az állami alkalmazottak fizetését, kórházakat és iskolákat zárnak be, s ezt nem könnyű a kormányoknak keresztülvinni.

Berglof dicsérte Magyarországot, ahol mint mondta, már kezdhetik learatni annak a jutalmát, hogy idejekorán nekiláttak a költségvetési problémák megoldásának egy jelentős fiskális kiigazítási programmal, így már elkezdhették csökkenteni a kamatokat.

Dietmar Hornung, a Moody's vezető elemzője szerint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap támogatásával sikerült a pénzügyi válság után a lecsúszást megállítaniuk, a térség gazdaságai és a piacai még törékenyek, és a kormányoknak meg kell oldaniuk költségvetési problémáikat, csak az után lehet szó kilátásaik javításáról. Az alelnök, aki a magyar ügyeket is felügyeli, erre a közeljövőben nem lát esélyt. Kollégája, Kenneth Orchard szerint, akihez Lengyelország, a Baltikum és a Balkán tartozik, ott még évekig nem lehet számítani a kilátások pozitívra változtatásáról.

Féltik a térség országainak gazdasági helyzetét a közelgő választásoktól is. Mint Orchard mondta, a jövő évi lengyel elnökválasztás ugyan közvetlenül nem lesz feltétlenül hatással az ország hitelminősítésére, de halasztást okozhat a költségvetési kiadások csökkentésében, ami viszont késleltetheti a kilátások javítását.

Az elemző úgy látja, hogy a válság miatt bár a konvergencia folyamata nem fog leállni, de az új uniós tagok csak több évtizedes késéssel fogják utolérni Nyugat-Európát. Míg a krízis előtt 15-20 év alatt behozhatónak vélték a különbséget, ez most Lengyelországnak inkább 30, Bulgária és Románia esetében 40-45 évig is eltarthat.