A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta Radovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

A magát ártatlannak valló, 73 éves elítélt fellebbezett a határozat ellen. Ügyvédje az ítélet enyhítését, az ügyészség viszont életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte, mondván, Karadzic abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól korábban felmentették.

Kapcsolódó

A Nemzetközi Törvényszék fennmaradó ügyeit mandátuma lejárta után átvevő MICT szerdán hirdetett ítéletet a fellebbviteli eljárásban. A hágai bírói testület elutasította a védelem minden jogi érvét, és megerősítette, hogy Karadzic bűnös az ellene felhozott minden vádpontban, kivéve azt, amelyik alól első fokon is felmentették.

Vagn Joensen elnöklő bíró úgy vélekedett, hogy az elsőfokú verdikt "túl enyhe" volt az egykori elnök által elkövetett bűncselekmények súlyosságához és "módszeres kegyetlenségéhez" képest. Az ítélet szerint Karadzic a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.

Többen is részt vettek a túlélők és az áldozatok hozzátartozói közül az ülésen, a bírói szavait taps fogadta.

Az ítélethirdetést szenvtelen arccal végighallgató, egykori pszichiáter Karadzic a per során végig azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás pusztán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

A bíróság épülete előtt többtucatnyian tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadzicot a népirtásért. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen a helyszínen.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, s csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá - írta az MTI.