Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kedden tartott EU Parlament plenáris ülésén került napirendere a momentum pártcsaládjának, a liberális-centrista Renew Europe-nak a beterjesztése miszerint vizsgálóbizottság létrehozásával kellene meggyőződni arról, minden esetben jogosan használták-e föl a kormányok az Pegasus kémszoftvert. A Szoftvert az Izraeli NSO cégtől vásárolta a kormány, feltehetően még 2017 nyarán, nem sokkal Benjamin Netanjahu izraeli elnök Budapesti látogatása után.

A beterjesztéskor a lengyel Róza Thun és a momentum elnöke Donáth Anna a beterjesztéskor közösen fogalmazták meg, hogy "Lengyelországban és Magyarországon ügyvédek, újságírók, független médiatulajdonosok és a parlamenti választások legnagyobb esélyesének kampányfőnöke ellen használták" a programot. A vélt visszaélések miatt a frakció egyik képviselője szerint, követni kéne az Egyesült Államokat példáját, ahol novemberben fekete-listázták az NSO. A szoftverfejlesztő cég vezérigazgatója múlt hónap végén mondott le, miután hazájában is vihart kavart a Pegasus kétes felhasználása.

Ne takarózzunk a nemzetbiztonsággal

A plenáris ülésen a soros elnökséget ellátó francia kormány európai ügyekkel foglalkozó államtitkára Clement Beaune, felhívta a figyelmet arra, hogy igenis vannak indokolt esetei a Pegasushoz hasonló kémprogramok használatának. Így például a terrorizmus vagy a bűnözés elleni küzdelemben kívánatos az eszköz megléte, de ezek az esetek ritkák és egyediek, a program nem arra való, hogy széleskörben használják.

Didier Reynders az Európai Bizottság igazságügyi és jogérvényesülési biztosa, aki nemrég hazánkban is járt, szintén elítélte a távközlési rendszerek illegális lehallgatását. Felszólalásában úgy fogalmazott "a nemzetbiztonság nem lehet bianco csekk, a médiának szabadon és függetlenül kell dolgoznia, a szabad ellenzék léte elengedhetetlen minden demokráciában."

Az euronews híradása szerint az ülésen felszólalók alapján szinte teljes összhang alakult ki Pegasus-ügyben, bár az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége nevében felszólaló lengyel kormánypárti Joachim Brudzinskitől elvették a szót, arra hivatkozva, hogy nem a témához fűzött megjegyzéseket. A parlament elfogadta a vizsgálóbizottság felállításáról szóló döntést, amelynek részleteiről előreláthatólag a következő alkalommal, márciusban döntenek majd.

Gyurcsány vagy Völner

Az ülésen magyar politikus nem szólalt föl, de a Fidesz és az MSZP EP képviselői is közleményben szóltak hozzá a témához. Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy Magyarországon jogállam van, és pártjának 2010-es győzelme óta nincsenek törvénytelen titkosszolgálati tevékenységek. Elmondta, hogy a leplezett eszközök használatát kormányzati, és attól független szervek is ellnőrzik, és ez is bizonyítja, hogy nem folytak törvénybeütköző lehallgatások.

Deutsch szerint ezek a visszaélések a baloldalra jellemzők, mert "2010 előtt, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az alvileg egyik meghatározó vezetője és az egyik nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója abban állapodott meg, hogy az egykori olajbűnöző információkat gyűjt és kreál fideszes politikusokról."

Vele szemben Ujhelyi István Völner Pál felelősségét firtatta. Közleménye szerint "vitathatatlan, hogy a Fidesz-kormány szügyig sáros a Pegasus-botrányban. A magyar érintettséget tökéletesen minősíti, hogy a Pegasussal történt lehallgatások döntő részére állítólag az az igazságügyi miniszter-helyettes adott engedélyt, aki jelenleg egy súlyos korrupciós ügy eljárás alá vont kulcsfigurája. [...] A Pegasus-ügy a fideszes kormányzás egyik legsötétebb és legdurvább botránya, amely nem maradhat teljeskörű feltárás és elszámoltatás nélkül."

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.