Slechtová azután vette védelmébe a köztársasági elnököt, miután az ellenzék élesen bírálta Zeman döntését, sőt hazaárulásról beszélt - írja az MTI.

"Amikor az illetékes miniszter azt mondja, hogy az idegméreg nem a mi országunkból (Csehország) származik, de az államfő mégis megbízza a BIS-t, hogy vizsgálja ki a dolgot, amivel megkérdőjelezi a miniszter nyilatkozatát, akkor az a hazaárulás határán mozog. A szenátusnak lépnie kellene" - reagált Zeman döntésére Petr Gazdík, az ellenzéki Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom elnöke. A hatályos cseh alkotmány szerint az államfő csak hazaárulásért ítélhető el. Az eljárást a szenátus kezdeményezheti, a döntés joga az alkotmánybíróságé.

Kapcsolódó

A védelmi tárca vezetője elmondta: jelen volt hétfőn az államfő és a BIS igazgatójának azon a megbeszélésén, amely után Zeman döntését meghozta. Szerinte az elnöknek joga volt a döntéshez, és az egyáltalán nem felesleges. "Nincs ezzel semmi gondom, ez az államfő jogköre. Bízom abban, hogy az eredmény igazolni fogja eddigi álláspontomat" - mondta Slechtová újságíróknak a keddi kormányülés előtt.

Részletekbe nem bocsátkozott, arra hivatkozva, hogy bizalmas, állambiztonsági ügyről van szó.
Leszögezte: a BIS-nek mint civil elhárításnak éppen az ilyen ügyek kivizsgálása az egyik fő feladata. Szó sincs felesleges döntésről. Az orosz külügyminisztérium egy korábbi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Novicsok akár Csehországból, Szlovákiából, Svédországból vagy Nagy-Britanniából is származhatott.

Háttér

Március 4-én Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, és tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős.

A moszkvai vezetés ezt visszautasította. Az ügy egyre inkább elmérgesedett, a vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát, március 26-án pedig összesen 18 ország - köztük 15 EU-tagállam, így Magyarország is, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna - több mint száz orosz hírszerző kiutasításáról döntött a Nagy-Britanniával való szolidaritás jeleként. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel.