kriptoeszközök piacairól szóló európai uniós rendelet várhatóan jövőre a harmadik negyedévben jelenik meg, célja védelmet nyújtani a befektetőknek, elősegíteni a pénzügyi stabilitás megőrzését – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szerdai online kerekasztal-beszélgetésén.

Fáykiss Péter, az MNB digitalizációért felelős igazgatója elmondta, hogy a kriptoeszközök piaca jelenleg egyáltalán nincs szabályozva, holott komoly befektetések mozognak a területen.

Más pénzügyi eszközöktől eltérően a kriptoeszközöknél a befektető nem számíthat fogyasztóvédelmi segítségre és a letétkezelés sincs rendezve, továbbá az sem tisztázott, hogy egyáltalán minek tekinthetők ezek a termékek.

Amennyiben a blokchain szabályozás létrejön az EU-ban, a közösség 450 milliós piacával lesz a legnagyobb olyan terület, ahol keretek közé terelik az új típusú befektetési formát – vélekedett a jegybank szakembere.

Az úgynevezett stable coin egy olyan digitális pénzeszköz, amely egy hálózathoz-közösséghez kötődik, és amelynek fedezete egy adott deviza letétbe helyezve. Ettől eltér a digitális jegybankpénzek köre, amelyek lehetőségeit a világon a jegybankok 90 százaléka már vizsgálja, beleértve a magyar központi bankot is.

A rendelet felvillanyozza a kriptobefektetőket

Kalocsai Kornél blockchain- és kriptopénz-szakértő, a Kripteus alapítója, ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy az egész világ várja az uniós szabályozás megjelenését, hiszen mintát nyújt majd arra, hogy a kriptopénzeket hogyan lehet „megfogni”.

Rámutatott arra, hogy a kriptohasználók és -befektetők kedve a rendelet nyomán fel fog lendülni, hiszen a piac tisztulni fog a szabályozás révén. Sok ügyfél problémája jelenleg az, hogy az eszközök a szürke zónához köthetők, ennek megfelelően jövedelem keletkezésekor nehézkes az elszámolás a hatóságok és a bank felé.

A „kripto” sokkal több mint befektetési osztály, olyan fejlesztések indultak el, amelyek a tulajdonjogot digitalizálni tudják, kérdés, hogy a szabályozás miként tudja majd ezeket az innovációkat követni.

A szakember szerint szükség lenne forint alapú stable coinra, egy ilyen eszköz előnye például, hogy a volatilissá váló piacon szükséges esetben a befektetőnek kiszállási lehetőséget biztosít. Tavaly egy elemzés szerint Magyarországon a kriptotranzakciók értéke 15 milliárd dollárra volt tehető, ilyen körülmények között érdemes lenne lépni.

Tavasszal szavaznak az új szabályozásról

Vajda Viktor ügyvéd, az MKT Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban tavasszal már szavaznak a tervezetről, utána kezdődhet el a piac felkészülése a változásokra. Rendeleti típusú jogalkotásról van szó, ami azt jelenti, hogy a tagállamokban közvetlenül hatályba lépnek a rendelkezések.

A kriptoeszközöket sokan valutaként emlegetik, tévesen; fontos lenne a fogalmi rendszereket széles körben ismertetni, egy edukációs programot indítani

– hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy az új szabályozás a kriptoeszközöket értékmegjelenítőként fogja kezelni, a pénzmosás elleni törvény korábban még csereeszközként tekintette a termékekre, ami lényeges különbség.

Pereczes János, a Magyar Bankholding ügyvezető igazgatója szerint még nem dőlt el, milyen szerepe lesz a kriptoeszközöknek a jövőben, van aki szerint eltűnnek egy idő után a piacról ezek a termékek, más szerint „a világ így fog működni”.