Koszovó példája Putyin hivatkozási alapja, érintheti-e ez Magyarországot?

Dean B. Pineles jogász, Kelet-Európa- és Balkán-szakértő amerikai szakértőként a jogállamiság vizsgálatában tapasztalatokat szerzett Oroszországban, Kazahsztánban, Georgiában (Grúziában) és Koszovóban is, ami ad némi hátteret az ukrajnai háború megértéséhez. A Balkan Insighton megjelent cikkében arra keresi a választ, hogyan befolyásolta a „koszovói precedens” Vlagyimir Putyin orosz államfő és az moszkvai politikai elit gondolkodását.

Bill Clinton, az USA elnöke külügyminiszterével, Madeleine Albrighttal egyetértésben meggyőzte a NATO-szövetségeseket, hogy a katonai szövetség erőteljes légi csapásokkal avatkozzon be a Szerbia és szakadár tartománya között folyó véres háborúba, amelyben a belgrádi vezetés etnikai tisztogatást folytatott az ország albán kisebbsége ellen. A NATO 78 napon át tartó bombázása nyomán 1999 júniusában véget ért a háború és ezzel a humanitárius válság.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Oroszország az első pillanattól kezdve ellenezte a NATO beavatkozását és a KFOR néven indított békefenntartó misszióját. Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit az USA, az EU és más országok is elismertek. Az amerikai szakértő szerint ez feldühítette Putyint, aki megesküdött arra, hogy a Nyugat ezzel olyan precedenst teremtett, ami vissza fog hullani rá. És nem kellett sokat várni arra, hogy ez meg is történjen.

Beavatkozás többféleképpen

Az orosz elnök először a 2008-as georgiai válságban használta fel ezt a hivatkozási alapot. Ennek az országnak Dél-Oszétia volt a szakadár tartománya, amelyet a georgiai hadsereg fenyegetett. Moszkva az orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva avatkozott be a konfliktusba, az orosz hadsereg gyorsan legyűrte ellenfelét és a Kreml elismerte Dél-Oszétia függetlenségét, majd egy másik lázadó tartományét, Abkháziájét is.

A hágai Nemzetközi Bíróság Szerbia kezdeményezésére megvizsgálta Koszovó ügyét, és 2010-ben azt a döntést hozta, hogy a tartomány egyoldalú kiválása Szerbiából nem sérti a nemzetközi jogot. Oroszország azonnal azt követelte, hogy ugyanezt a jogviszonyt fogadják el Dél-Oszétia és Abkházia esetében is.

Aztán eljött 2014, amikor az ukrajnai politikai vákuumot kihasználva a Krím félszigetre érkező rangjelzés nélküli orosz katonák – az elhíresült "kicsi, zöld emberkék" – segítségével egy népszavazás után deklarálták a terület függetlenségét Ukrajnától, majd beolvadt Oroszországba. A függetlenségi nyilatkozat konkrétan hivatkozott a koszovói precedensre – a függetlenség egyoldalú deklarálására – mint az egyik igazolására a leválásra Ukrajnáról.

Legitim vagy nem legitim?

Az elmúlt nyolc évben az Ukrajna délkeleti részén, Donbaszban kikiáltott két „népköztársaság”, amelyeket egyetlen állam sem ismert el, folyamatosan háborúban állt az ukrán hadsereggel. Ehhez be nem vallott orosz támogatást vettek igénybe. Az Ukrajna elleni orosz invázió aztán azzal kezdődött, hogy Moszkva elismerte a szakadár területeket és az orosz hadsereg először ezek területére vonult be az orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva „békefenntartóként”. Az eilsmerés egyik hivatkozási alapja itt is a Koszovó teremtette precedens.

A nyugati országok úgy vélik, hogy nemzetközi jogi értelemben Koszovó kiválása Szerbiából nem tekinthető precedensnek, hanem pusztán egy egyszeri, kivételes, rendkívüli válasznak egy humanitárius katasztrófára, etnikai tisztogatásra, amit egy központi kormány folytatott országa lakosságának egy része ellen. Putyin nem így gondolja, és az amerikai szakértő szerint kérdés, hogy tovább akar-e menni Moldova felé is, melyről szintén levált egy senki által el nem ismert rész, az úgynevezett Dnyeszter menti köztársaság, amely orosz irányítás alatt áll.

Az amerikai szakértő szerint Ukrajna tragédiájának egyik pozitív hozadéka lehet, hogy az EU és a NATO nyitottabbá válhat Koszovó integrálására a két szervezetbe, hogy újabb akadályt, bástyát állítsanak a Nyugat-Balkán orosz befolyás alá kerülése elé.