Dean B. Pineles jogász, Kelet-Európa- és Balkán-szakértő amerikai szakértőként a jogállamiság vizsgálatában tapasztalatokat szerzett Oroszországban, Kazahsztánban, Georgiában (Grúziában) és Koszovóban is, ami ad némi hátteret az ukrajnai háború megértéséhez. A Balkan Insighton megjelent cikkében arra keresi a választ, hogyan befolyásolta a „koszovói precedens” Vlagyimir Putyin orosz államfő és az moszkvai politikai elit gondolkodását.
Bill Clinton, az USA elnöke külügyminiszterével, Madeleine Albrighttal egyetértésben meggyőzte a NATO-szövetségeseket, hogy a katonai szövetség erőteljes légi csapásokkal avatkozzon be a Szerbia és szakadár tartománya között folyó véres háborúba, amelyben a belgrádi vezetés etnikai tisztogatást folytatott az ország albán kisebbsége ellen. A NATO 78 napon át tartó bombázása nyomán 1999 júniusában véget ért a háború és ezzel a humanitárius válság.
Oroszország az első pillanattól kezdve ellenezte a NATO beavatkozását és a KFOR néven indított békefenntartó misszióját. Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit az USA, az EU és más országok is elismertek. Az amerikai szakértő szerint ez feldühítette Putyint, aki megesküdött arra, hogy a Nyugat ezzel olyan precedenst teremtett, ami vissza fog hullani rá. És nem kellett sokat várni arra, hogy ez meg is történjen.
Beavatkozás többféleképpen
Az orosz elnök először a 2008-as georgiai válságban használta fel ezt a hivatkozási alapot. Ennek az országnak Dél-Oszétia volt a szakadár tartománya, amelyet a georgiai hadsereg fenyegetett. Moszkva az orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva avatkozott be a konfliktusba, az orosz hadsereg gyorsan legyűrte ellenfelét és a Kreml elismerte Dél-Oszétia függetlenségét, majd egy másik lázadó tartományét, Abkháziájét is.
A hágai Nemzetközi Bíróság Szerbia kezdeményezésére megvizsgálta Koszovó ügyét, és 2010-ben azt a döntést hozta, hogy a tartomány egyoldalú kiválása Szerbiából nem sérti a nemzetközi jogot. Oroszország azonnal azt követelte, hogy ugyanezt a jogviszonyt fogadják el Dél-Oszétia és Abkházia esetében is.
Aztán eljött 2014, amikor az ukrajnai politikai vákuumot kihasználva a Krím félszigetre érkező rangjelzés nélküli orosz katonák – az elhíresült "kicsi, zöld emberkék" – segítségével egy népszavazás után deklarálták a terület függetlenségét Ukrajnától, majd beolvadt Oroszországba. A függetlenségi nyilatkozat konkrétan hivatkozott a koszovói precedensre – a függetlenség egyoldalú deklarálására – mint az egyik igazolására a leválásra Ukrajnáról.
Legitim vagy nem legitim?
Az elmúlt nyolc évben az Ukrajna délkeleti részén, Donbaszban kikiáltott két „népköztársaság”, amelyeket egyetlen állam sem ismert el, folyamatosan háborúban állt az ukrán hadsereggel. Ehhez be nem vallott orosz támogatást vettek igénybe. Az Ukrajna elleni orosz invázió aztán azzal kezdődött, hogy Moszkva elismerte a szakadár területeket és az orosz hadsereg először ezek területére vonult be az orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva „békefenntartóként”. Az eilsmerés egyik hivatkozási alapja itt is a Koszovó teremtette precedens.
A nyugati országok úgy vélik, hogy nemzetközi jogi értelemben Koszovó kiválása Szerbiából nem tekinthető precedensnek, hanem pusztán egy egyszeri, kivételes, rendkívüli válasznak egy humanitárius katasztrófára, etnikai tisztogatásra, amit egy központi kormány folytatott országa lakosságának egy része ellen. Putyin nem így gondolja, és az amerikai szakértő szerint kérdés, hogy tovább akar-e menni Moldova felé is, melyről szintén levált egy senki által el nem ismert rész, az úgynevezett Dnyeszter menti köztársaság, amely orosz irányítás alatt áll.
Az amerikai szakértő szerint Ukrajna tragédiájának egyik pozitív hozadéka lehet, hogy az EU és a NATO nyitottabbá válhat Koszovó integrálására a két szervezetbe, hogy újabb akadályt, bástyát állítsanak a Nyugat-Balkán orosz befolyás alá kerülése elé.
Magyarország szerint stratégiai jelentőségű a Balkán
A magyar kormány az elmúlt időszakban aktív szereplője lett a balkáni diplomáciának. Többször szót emelt az EU-ban az ellen, hogy korlátozásokat vezessenek be a Boszniai Szerb Köztársasággal szemben, amelyet Németország szorgalmazott, épp a tartományi autonóm kormány oroszbarátsága és destabilizációs tevékenysége miatt.Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.
Tájékoztatás
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Ha még nem indult el Budapest felé, inkább ne is tegye
Júliustól valami nagyon újszerű jön az egészségügyben
Orbán Viktor kríziselnökségre készül: nem kérdezte meg Budapestet
Ezért nem fog Magyar „Teflonarcú” Péteren a karaktergyilkosság
Már négy banknál is meghaladja a 10 ezer forintot az éves kártyadíj
Lángba akarták borítani Lengyelországot, lebuktak
Előzetes letartóztatásba került Lengyelországban kilenc ember, akiket azzal gyanúsítanak, hogy orosz megbízásból hatalmas tűzvészt próbáltak előidézni.
Nagy Márton és Matolcsy György ismét egymásnak feszült
Kiemelték a Dunából a tragikus balesetet szenvedett motorcsónak maradványait
A roncsot daruval és búvárok segítségével húzták ki Verőcénél.
Ezért nem fog Magyar „Teflonarcú” Péteren a karaktergyilkosság
Lázár János elmagyarázta, miért ápolunk ennyire szoros viszonyt Kínával
Lázár János szerint a kínai-magyar kapcsolatok erősítése nem politikai rögtönzés alapján történik, hanem tudatos stratégia szerint halad előre.
Ezért jött Magyarországra a kínai elnök
Magyarországot Kína lábtörlőjeként emlegették
Bonyolult lesz a szavazás június 9-én, de segítünk
FRISS HÍREK
-
13:49
Ezeket a munkahelyeket veszélyezteti a mesterséges intelligencia Magyarországon
-
13:34
Ilyen nincs és mégis van: mindennek is emelkedik az árfolyama
-
13:07
Nehéz idők várnak a hazai szúnyogokra és a lárváikra is
-
12:39
Nagy Márton és Matolcsy György ismét egymásnak feszült
-
12:22
Újabb Tesla-gyár kapott lángra
-
12:05
Vége a fizikai munkának? Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
-
11:47
A lakosság többsége szerint valószínűtlen egy NATO elleni orosz támadás
-
11:32
Orbán Viktor kríziselnökségre készül: nem kérdezte meg Budapestet
-
11:13
Nevet és tarifát vált az HBO Max
-
10:56
Hanglopás miatt Scarlett Johansson bepereli a ChatGPT-t