A koronavírus-fertőzések első hullámaiban még nem sok eszköz volt annak elnyomására a lezárásokon, korlátozásokon kívül, és összességében ezek az intézkedések működőképesnek is bizonyultak – derül ki a G7 elemzéséből. A szigorítások után két hónappal jellemzően érdemben enyhül a járvány szorítása az európai országokban, már ami a többlethalálozásokat illeti.

Az oltások mellett azonban némileg háttérbe szorulhat a korlátozások szerepe a járványkezelésben, a koronavírus pusztítását inkább a vakcináció fékezheti. Amennyiben csak 2021 adatait vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az egyes országok lakosságának átoltottságát is, akkor már alig mutatkozik valamilyen összefüggés az intézkedések és a két hónappal későbbi többlethalálozási adatok között

Kapcsolódó

Ezeket az adatsorokat azonban több szempontból is érdemes óvatosan értelmezni. Például meglehet, hogy ahol bizonyos tényezők miatt eleve súlyosabb volt a járvány (például a lakosság rosszabb egészségi állapota vagy foglalkoztatási szerkezet), ott a kormányok kénytelenek voltak szigorúbb intézkedéseket hozni, majd a lakosság, átélve a járvány pusztítását, nagyobb hajlandóságot mutatott az oltások beadására.

A járványkezelésben nem közömbös, hogy az egyes országokban mennyire jellemző a jogkövető, illetve az egészségtudatos magatartás, milyen erős a kormányzat és az intézmények iránti bizalom és meddig tart az emberek türelme a szabadságukat korlátozó szabályokkal szemben. 

Az látszik, hogy ha egy kormány elejét szeretné venni a koronavírus pusztításának, abban a sikeres oltási program egyértelmű segítséget jelent, de az óvintézkedések erőssége sem közömbös - írja a portál.