A tavaly elvégzett népszámlálás adatai alapján - amelyeket csütörtökön ismertetett az észak-írországi statisztikai kutatóintézet (NISRA) - a katolikusok aránya 45,7 százalék volt.
Az 1,9 milliós lakosság 43,5 százaléka vallotta magát protestánsnak a felmérés idején - írta az MTI.
A NISRA kimutatása szerint ez azt jelenti, hogy 2021-ben 869 800 katolikus és 827 500 protestáns élt Észak-Írországban.
Az előző, 2011-ben elvégzett népszavazáson a katolikusok aránya 45,1 százalék, a protestánsoké 48,4 százalék volt. Az eggyel még korábbi, 2001-es felmérés alapján az észak-írországi lakosság 43,8 százaléka volt katolikus, 53,1 százaléka protestáns.
Tavaly ugyanakkor rekordot döntött azoknak a száma és aránya is, akik úgy nyilatkoztak, hogy egyik valláshoz sem kötődnek. A magukat vallástalannak mondók száma a 2021-es népszavazás alapján 177 400, arányuk 9,3 százalék volt Észak-Írországban.
A katolikusok többségbe kerülésének rendkívüli jelentőségét az adja, hogy a katolikus lakosság zömmel az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő mozgalmakat támogatja.
A május 5-én tartott helyi parlamenti választáson a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a belfasti törvényhozásban, a Stormontban, ahol korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké - az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) - volt a legnagyobb létszámú frakció.
A tavaszi választásokon bekövetkezett történelmi horderejű fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehet katolikus vezetője.
A tisztség betöltésére Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke jogosult. A kormány azonban még nem alakult meg, mivel a radikálisan EU-szkeptikus irányvonalú DUP ragaszkodik ahhoz, hogy London a belfasti kormányalakítás előtt érje el az Európai Uniónál a brexit feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll eltörlését.
A Sinn Féin pedig már jelezte, hogy a májusi választás után napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja.
Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről Írországban is referendumot kell tartani.
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Európa visszafojtott lélegzettel várja, melyik irányba fordulnak a lengyelek

Budapest a csőd szélére került, Tarlós István meg is nevezte a felelőst

Egyre nagyobb a gond Hévízen – a megoldás pedig nem nagyon érkezik

Ennyi volt: már ezt is tilos a bőröndbe tenni a repülőn

Új célcsoport jelent kihívást a Balatonnál, nem győzik őket kiszolgálni
Valami nagyon nincs rendben Elon Muskkal – de senki sem meri kimondani, mi az

Így mentené meg Parajdot az új román elnök

Olyan városrészek épülnek, hogy hamarosan rá sem ismerünk Budapestre

Egy doboz cigaretta hozta el az első magyar bankkártyát
