Az európai fogyasztók mintegy felének csökkent a jövedelme a koronavírus-járvány hatására - derül ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből (ECPR). A követeléskezelő 24 európai országban, 4800 ember megkérdezésével készített felmérést.

Az eredmények szerint a Covid-19 által előidézett válság akár 59 millió munkahelyet is veszélybe sodorhatott Európában: minden negyedik válaszadó mondta azt, hogy a válság érintette a munkaviszonyát. Különösen a fiatalokat és a kisgyermekes családokat sújtotta a hirtelen gazdasági visszaesés: a szülők 63 százaléka, a 37 év alattiak 67 százaléka számolt be a jövedelme csökkenéséről.

Kapcsolódó

Az európai fogyasztók többsége azt válaszolta, hogy nem számít az anyagi helyzete javulására a következő 6 hónapban.

A magyar válaszadók az európai átlagnál optimistábbak, Észtország után itt számítanak a legtöbben, 33 százaléknyian gyors kilábalásra, szemben a 23 százalékos európai átlaggal.

A válaszaik alapján messze az olaszok a leginkább borúlátók: csak 8 százalékuk véli úgy, hogy javulhat a pénzügyi helyzetük az év végéig. Ezzel szemben Észtországban 55 százalék válaszolta azt, hogy 6 hónap múlva valószínűleg jobban állnak majd anyagilag - ez az egyetlen európai ország, ahol az optimisták vannak többségben.

A felmérés alapján nem azokban az országokban a legrosszabbak a fogyasztói várakozások, ahol a leginkább csökkentek a bevételek. Inkább azokban az országokban számítanak további romlásra vagy lassú talpra állásra, ahol a járvány súlyosabb egészségügyi vészhelyzetet eredményezett: például Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Európa középső és keleti részén, például Ausztriában, Csehországban Magyarországon és Romániában ezzel szemben kisebb volt a megbetegedések és halálozások aránya, mint a nyugati államokban.

Magyarországon a válaszadók 59 százaléka számolt be az anyagi helyzete romlásáról, ez alapján a magyar fogyasztók pénzügyi helyzete az európai átlagnál (48 százalék) nagyobb mértékben romlott az elmúlt hónapban. Emellett Magyarországon az európai átlagnál jóval kevesebb ember állította azt (21 százalék), hogy a válság pozitív hatással volt pénzügyi kiadásaira, és kevesebbet költ a mindennapi cikkekre. Ez részben azt is jelenti, hogy a belső fogyasztás kevésbé esett vissza más államokhoz képest, de azt is, hogy erősebben érezzük az élelmiszerárak növekedését.