Az európai cégeknél nem növekedett a beruházási kedv amiatt, hogy az ECB és más jegybankok hosszabb időszakon keresztül rendkívül alacsonyan tartották a kamatokat. A svéd követeléskezelő társaság, az Intrum Justitia Európai Fizetési Riportja szerint az általuk megkérdezett 9440 cég 84 százaléka azt válaszolta, hogy az alacsony kamatok nem érintik növekedési terveiket, amelyek meghatározzák beruházási hajlandóságukat. Egy évvel korábban ez az arány még csak 73 százalékos volt - írja a Bloomberg.

Ahhoz, hogy gazdasági fellendülést lehessen elérni, stabilitás és optimizmus kell - mondta Mikael Ericson, az Intrum Justitia vezérigazgatója. A kamatok már több mint egy éve rekord alacsony szinten tartása azonban nyilvánvalóan nem volt képes hozzájárulni az annyira kívánt stabilitás eléréséhez - tette hozzá.

A visszaeső beruházási kedv azt jelzi, hogy nem sikerült az alacsony kamatokkal és a kvantitatív lazítással beindítani Európában a fellendülést. Európának szerintük a vállalati beruházások növekedésére lenne szüksége ahhoz, hogy beinduljon a növekedés. Az eurózónában a kamatok már 2014 óta a negatív tartományban vannak, ehhez képest az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén a GDP bővülésének üteme idén 1,6 százalékra csökken, szemben az Egyesült Államokban várt 2,3 százalékkal - emeli ki a Bloomberg.

Amikor valaki egy potenciális beruházásról dönt, akkor a döntés előkészítése során bizonyos feltételezésekkel él a jövővel kapcsolatban. Ahhoz hogy pozitív döntés szülessen, pozitívnak kell lennie a jövőképnek és stabilitást kell feltételeznie.

Azonban az Intrum szakértői szerint a negatív kamatokkal az a probléma, hogy azt jelzik a szereplőknek, hogy a gazdaság változatlanul nem működik normálisan, s ez nem segít abban, hogy elhiggyék, számíthatnak a stabilitásra.

A felmérés egyébként a növekedést fenyegető egy másik veszélyforrásra is felhívta a figyelmet, ez pedig a romló fizetési fegyelem. A válaszadók 33 százaléka számít arra, hogy számára késve fizetnek majd megrendelőik. 25 százalékuk elbocsátásokat tervez arra az esetre, ha vevői nem, vagy csak jelentős késéssel fizetnének. Ez a probléma leginkább a 20 millió európai kis- és középvállalatokat sújtja, amelyek közül számos arra panaszkodik, hogy a nagyobb cégek kényszerítik őket a fizetési késlekedések elfogadására.

A helyzet az, hogy a nagyvállalatok a kis- és közepes cégeket forgótőkéjük megfinanszírozására kényszerítik ezzel. Ez egy olyan piaci hiba, ami munkahelyek millióinak megteremtését lehetetleníti el - mondta Ericson. A kis- és közepes cégek körében 40 százalék azok aránya, akik szerint a fizetési késedelmek gátolják cégük növekedését. Az, hogy a nagyvállalatok erre kényszerítik beszállítóikat nem csak egyszerűen rossz, de a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez is vezet - tette hozzá.