Miközben az Európai Központi Bank arra vár, hogy az euróövezeti inflációs hullám mérséklődjön, a pénzintézet munkatársai kevésbé türelmesek: a dolgozók szakszervezete, a Nemzetközi és Európai Közszolgálati Szervezet (IPSO) azt követeli, hogy a személyzet idei általános bérkiigazítását egészítsék ki.

"Az EKB által javasolt 1,3 százalékos emelés "már nem védi a fizetésünket az inflációtól" - írta az IPSO a múlt héten a Bloomberg birtokába jutott, az alkalmazottaknak küldött e-mailben.

Kapcsolódó

A bank központja Frankfurtban, Németországban található, ahol a novemberi inflációs várakozás 6 százalék körüli, de még az EKB középtávú inflációs célja is 2 százalékos az euróövezetben. Az IPSO azzal érvel, hogy a javasolt béremelések és a megélhetési költségek közötti eltérés "tartós vásárlóerő-veszteséget" fog eredményezni a személyzet számára.

"Még ha az infláció emelkedése átmeneti jellegű is lehet – amiben mindannyian reménykedünk –, nincs garancia arra, hogy visszanyerjük veszteségeinket" - áll az e-mailben utalva arra, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke rendre kitart amellett, hogy csak időszakos a magas infláció.

"Az EKB nem képes (vagy nem akarja?) megvédeni saját alkalmazottait az infláció hatásaitól!" - írják a levélben.

Az EKB alkalmazottai jelenleg egy olyan bérkiigazítási módszertanra támaszkodnak, amely a nemzeti központi bankok és más európai intézmények bérváltozásait indexálja, amely alapján aztán a dolgozók fizetésemeléséről döntenek. Viszont ez nem veszi figyelembe, hogy a bank székhelyén hogyan változnak a megélhetési költségek. Ezt a rendszert azért használják, "mert lehetővé teszi, hogy szoros kapcsolatot tartsanak fenn a tagállamok jegybankjainak béralakulásával, különösen az euróövezeten belül.

Az IPSO viszont egy új indexálási mechanizmus mellett érvel: a béremeléseket a németországi vagy az euróövezetbeli inflációhoz kötnék. 

Egy ilyen megközelítést aggályosnak tartanának a politikai döntéshozók, akik attól tartanak, hogy a bérek a régió gazdaságaiban túl gyorsan emelkednek, és a magasabb árak tartósabbá válnak. Christine Lagarde, az EKB elnöke egy múlt heti európai parlamenti meghallgatáson "előrelépésnek" nevezte az 1970-es évek óta tartó, az indexálási rendszerektől való elszakadást. 

Ez az elmozdulás azonban a szakszervezetek csökkent alkupozíciójával együtt valószínűleg szintén hozzájárult a bérek és árak visszafogott alakulásához az elmúlt évtizedben, amelynek során az EKB példátlan ösztönző intézkedésekbe kezdett a deflációs kockázatok elhárítása érdekében.