Orbán Viktor egy sor háborút hirdetett, miután 2010-ben megnyerte a parlamenti választásokat. A magyarok harcba szálltak az államadóssággal, a munkanélküliséggel, az IMF-fel, az EU-val, a bankokkal és a multikkal, továbbá küzdenek a gazdasági növekedés megindításáért - írja a volt kormányfő, aki a vesztes háborúk soraként próbálja könnyen emészthető formában bemutatni az elmúlt három és fél év történéseit a külföldi olvasóinak.

Az államadósságról megállapítja, hogy a kormány 42 hónapos szakadatlan támadásai ellenére a GDP 81,4 százalékán áll, azaz gyakorlatilag nem változott három év alatt. A tartozás összege ráadásul kétezer milliárd forinttal (a GDP hét százalékával) magasabb, mint 2010 első negyedévében. Eközben elkonfiskálták a magánnyugdíjpénztárak háromezermilliárd forintos vagyonát, ami gyakorlatilag hosszabb távon növeli az állami nyugdíjkiadásokat, azaz az adófizetők terheit.

Barátságos statisztika

Az egymillió új munkahely ígéretéből közmunkaprogramok indítása lett, amelyekben azért kell részt venniük az rászorulóknak és a munkanélkülieknek, hogy megkapják szociális támogatásaikat. Ezzel a statisztikai kimutatásokban javul ugyan a foglalkoztatás, a közmunkások hosszabb távú elhelyezkedésének esélye azonban nem lett jobb.

Javítja a statisztikát a külföldön munkát kapott sok százezer magyar is, akik még a magyar foglalkoztatási nyilvántartásban szerepelnek. A privát szektor eközben nem nyújt több elhelyezkedési lehetőséget, mint 2010 közepén.

Az emberek nem hülyék

A magyarok külső hatalmakkal szembeni ellenérzéseire alapozva - ami a török, az osztrák és a szovjet megszállókkal szembeni függetlenségi harcokban gyökerezik - Orbán harcot hirdetett az IMF és az EU ellen is. Az utóbbiba illeszkedik az európai értékeknek megfelelő politikai és gazdasági normák megtörése, a súlyok és ellensúlyok rendszerének, a hatalmi ágak függetlenségének felszámolása, a tulajdonhoz való jog semmibe vétele.

Az emberek azonban nem hülyék. Ezt bizonyítja Bajnai szerint, hogy a média túlnyomó részének állami ellenőrzése ellenére a magyarok még mindig jobban bíznak az európai intézményekben, mint saját kormányukban.

Mesterségesen leszorított rezsi

Az előzőekhez hasonlóan a kormány elvesztette a növekedési csatát is. A mai napig négyezermilliárd forint hiányzik a GDP-ből ahhoz képest, amit EU-nak 2010-ben benyújtott konvergenciaprogram előrejelzése szerint mostanra el kellett volna érnie Magyarországnak. Ezt a programot a Matolcsy György vezette gazdasági minisztérium készítette.

Nem teljesült az az irracionális álom, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése felpörgeti a jómódúak fogyasztását. Eközben ideológiai szempontoknak alárendelt, brutálisan levezényelt, ádáz harcot indítottak a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok ellen. Egyik oldalon mesterségesen leszorították a lakossági közszolgáltatások díjait (ami főként a magas jövedelműeknek kedvez), a második oldalon további ágazati adókkal forint-százmilliárdokkal terhelték meg a cégeket.

Az elszigetelődő, állami dominanciájú rezsim, amit Orbán épít, amely állandó konfliktusban van természetes szövetségeseivel, soha nem találhatja meg stabil helyét az európai közösségben.

Elkotyogta a rádióban

Egy nemrégiben adott rádióinterjúban Orbán Viktor meglepő vallomást tett - írja Bajnai. A magyar választóközönség jellegzetességeit értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a remény fontosabb a magyar szavazóknak, mint a tények. Lehet, hogy ez volt az igazság pillanata a jövő évi parlamenti választásra készülő kormányfő szavaiban?

A néhai liberális, antikommunista másként gondolkodó beismerte, hogy abban bízik: a szavazók reményeik, nem pedig a tények alapján döntenek majd jövő tavasszal? Ebbe a megjegyzésbe beleérthető annak elismerése is, hogy az elmúlt három és fél év tényei - ezen belül különösen a gazdaság teljesítménye - nem Orbán újraválasztása mellett szólnak.