- Gratulálunk az Osztrák Érdemrend ezüst fokozatához. Mintha nálunk a turizmus szakembereit ritkábban érnék ilyen magas szintű állami elismerések. - Az igazat megvallva, szerénytelenség nélkül mondhatom, Ausztriában sem túl gyakori szakmánkban ez a kitüntetés. Úgy vélem, ezzel is kifejezték, milyen fontosságot tulajdonítanak az országaink közötti kapcsolatoknak, különös tekintettel együttműködésünkre a turizmusban. - Ennek persze ismerjük néhány meghatározó elemét. Az Ön nevéhez fűződik például a sajtótörzsasztal kezdeményezése. - Valóban, alighogy kicsomagoltam és berendezkedtem Budapesten, összehívtam a napi- és hetilapok, a rádiók és a televíziók idegenforgalommal foglalkozó újságíróit. Azóta is rendszeresen találkozunk, hogy egy-egy osztrák tartomány vagy régió nevezetességeit részletesen bemutassuk. Gyakran rendezünk az újságírók számára tanulmányutakat, hogy a helyszínen tájékozódhassanak Ausztria turisztikai kínálatáról. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben az osztrák téli-nyári üdülőhelyeken 500 ezerről 700 ezerre nőtt a magyar turisták száma. - Utazási irodáink megbízhatósága sok kívánnivalót hagyott maga után. Ez késztette az Ausztria-klub megalakítására. Hányan tartoznak tagjaik sorába? - Való igaz, hogy a korábban gyakran előforduló fizetési problémák, a kiegyenlítetlen számlák sok bosszúságot okoztak a külföldi partnervállalatoknak. 1991-ben elhatároztam, hogy néhány minden tekintetben megbízható utazási irodával összefogunk, s megalakítjuk az Ausztria-klubot. Tevékenységükért az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviselete erkölcsi és szakmai garanciát vállal. Jelenleg 27 irodát tömörít a klub, voltunk többen is, de egyesek méltatlannak bizonyultak a tagságra. - Milyennek ítéli meg a magyar turizmusban bekövetkezett változásokat? - Ha visszagondolok azokra az időkre, amikor visszatértem Budapestre, gyerekkorom kedvenc sétáinak színhelyére, a Városligetbe, nos, 1990 óta sok minden megváltozott. A magyar idegenforgalom kiállta az összes próbát, képes volt utóbb alkalmazkodni a dinamikus fejlődéshez. - Ilyen egyértelműen pozitív a véleménye? - Azt nem mondanám. Sajnálatos, hogy 1990-ben megszűnt a magyar idegenforgalom korábbi struktúrája, s ennek következtében visszafejlődött a regionális turizmus. A régiókban most fölállított idegenforgalmi bizottságok, a RIB-ek megalakulása jó esélyekkel kecsegtet. Ausztriában a szövetségi rendszer jóvoltából alulról építkezik a turizmus rendszere, Magyarországon még mindig a központi elosztás elve érvényesül. Ezért aztán előfordul, hogy vidéken várják a sült galambot és persze a turistát, aki nem érkezik. - Gyakran éri az a vád turizmus szervezőit, hogy kevés vagy nem elég vonzó program vár az ide látogató külföldiekre. Ausztriában sokszorosát költik a turisták annak, mint nálunk. Vajon a Széchenyi terv segíthet ezen a gondon? - Ha a tervek nem merülnek ki álomkeresésben, bizonyára. Ismereteim szerint azonban sok kezdeményezés szubjektív érzések alapján jön létre, reális alapok, kellő körültekintés vagy piackutatás nélkül. - Milyen lehetőségeket lát a regionális együttműködésben? - Akárcsak a gazdaság más ágazataiban, a turizmusban is sok tartalék rejlik a több országot átfogó kooperációban. Nemrég láttunk hozzá Ausztria, Magyarország, Szlovénia és Észak-Olaszország turisztikai tevékenységének összehangolásához, ami mindnyájunknak előnyös lehet. Hivatalom pedig most nevezett ki regionális igazgatónak Magyarországon kívül Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Cseh- és Lengyelország területére, az ott folyó munka összefogására. - Több mint egy évtizedes tapasztalatai alapján miként értékeli a magyar turizmust? - Hatalmas fegyverténynek tartom, hogy az idegenforgalom Magyarországon minden nehézség ellenére talpon maradt, a szállodák privatizálása rendben lezajlott, s közben az ország fogadóképessége nemcsak megmaradt, hanem erőteljesen fejlődik is. Lenyűgöző a budapesti szállodakapacitás bővítésének üteme, s örvendetes, hogy a külföldi vendégek mellett a hazaiak is egyre többen járnak étterembe, veszik igénybe a szállodák szolgáltatásait. Ausztria fő erőssége a hitelesség, s ez nem más, mint a bel- és külföldiek együttes jelenléte a turizmusban. A magyar fejlődés szemmel láthatóan ebbe az irányba tart. Gyapay Dénes