A végrehajtók elnökéhez közel álló jogászok, ügyvédek, végrehajtók úgy tudják, hogy az elnököt november elején tartóztatta le a rendőrség. Schadl György nem érhető el sem az MBVK zuglói központjában, sem a saját végrehajtói irodájában. A végrehajtói kar honlapján megjelent tájékoztatás szerint „technikai okok miatt” szünetel a félfogadás - írja a 24.hu.

November 12-én a Blikk írta meg – az érintett megnevezése nélkül –, hogy a köztestület egyik magas beosztású vezetőjére és végrehajtóként dolgozó feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren csaptak le a rendőrök. A házaspár Dubajba készült, amikor megjelentek a nyomozók.

Kapcsolódó

Az elnök helyettesítéséről egy 24.hu-hoz eljutott hangfelvételen is beszélnek az MBVK hivatalában. Ezen az egyik vezető arról ad tájékoztatást, hogy teljes hírzárlat van az ügyben, amit mindenkinek be kell tartania, ha nem, akkor annak munkaügyi következményei lesznek, akár fél év múlva is. Az egyik résztvevő azt is hozzátette, hogy a végrehajtói karban Schadl helyettesítését majd megoldja az elnökség.

Az MBVK után a lap kereste a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), a Fővárosi Törvényszéket, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, valamint az Igazságügyi Minisztériumot is, de sehonnan nem kaptak érdemi tájékoztatást.

Frissítés: reagált a belügy

Pénteken a 24.hu annyit megtudott a Belügyminisztériumtól, hogy nem a rendőrség folytat nyomozást a végrehajtói testület vezetője ellen. Azután fordultak a tárcához, hogy csütörtökön a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt javasolta a lapnak. Gulyás annyit mondott, valamilyen korrupciós ügy miatt tartóztathatták le az elnököt, de részleteket nem tudott mondani.

Polt Péter legfőbb ügyész törte meg a hallgatást, aki a napokban egy MTI-közleményben kifejtette a titkolózás okát is. Polt a büntetőeljárásról szóló törvényre, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényre hivatkozott.

A büntetőeljárásról szóló törvény hivatkozott része szerint az ügyészség és a nyomozóhatóság megtagadja a tájékoztatást, ha az a minősített adat védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, illetve ha a tájékoztatás „sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény eredményességét”. A minősített adat védelméről szóló jogszabály hivatkozott passzusa pedig arról szól, hogy az adat nyilvánosságra hozatala károsítja a „minősítéssel védhető közérdeket”, és az adat megismerhetősége meghatározott ideig korlátozható - ismerteti a vonatkozó jogszabályi helyeket a 24.hu.