A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A kormány 30 milliárd forint többletbevételre számít az "ország minden városában" kivetett közműadóból, amelyet a tegnapi elnagyolt közlések szerint a "vezetékek után" kell majd fizetniük az energia- és vízszolgáltatóknak. A konkrétumok ismerete nélkül az iparági szereplők csak név nélkül latolgatják a leendő új teher részleteit, az azonban már első körben valószínűnek tűnik, hogy önmagában a vezeték- vagy csőhossz alapján kiszabott adó aránytalan teherviselést jelentene például a gázszolgáltatóknál (az üzemeltetett vezetékek hossza ugyanis jelentősen eltér, a Tigáz DSO Földgázelosztó Kft. például mintegy 33 ezer kilométeres hálózaton szolgáltat, míg a Főgáz Földgázelosztási Kft. csupán 6 ezer kilométeren, a Főgáz Zrt. árbevétele 249 milliárd forint volt, a Tigázé pedig 288,3. Ráadásul a vezetékeken nemcsak a saját fogyasztókat ellátó gázmennyiség, hanem adott esetben más szolgáltatóknak szállított gáz is keresztülmegy. Pontosabb terhelést jelentene a szolgáltatásból származó árbevétel adóztatása, Matolcsy György bejelentése azonban nem e megoldásra utal.

A közműadó fogyasztókra való átháríthatatlanságát garantálja a rezsik befagyasztása Giró-Szász András kormányszóvivő szerint. A bejelentés utáni reakciók szerint azonban ez erősen kérdéses. Lehet, hogy egy évig működik a közműadó, és az érintett társaságok nem hárítják át a terheket a fogyasztókra, de kérdés, hogy ezután mit tehetnek, ha nem akarnak csődbe menni − reagált Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Az önkormányzatoknak ugyanis 2014-ben már mindenképpen a lakosságra kell hárítaniuk a terheket, és mivel a lakossági tarifákat nem is emelhetik, elképzelhető, hogy valamilyen helyi adó emelésével teszik ezt meg. A TÖOSZ szerint a közszolgáltatók önkormányzati, állami tulajdonba való visszavétele − ahogyan az árak hatósági szabályozása is − jó irányba tett lépések, azonban a közműadó át nem hárítására vonatkozó elvárás nem tartható. Hasonlóan látja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is, aki az MTI-nek elmondta: a közműadó bevezetése azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet.

Az új adó nehéz helyzetbe hozhatja az önkormányzatokat Schmidt szerint, miután a közszolgáltatások 70 százalékát − víz-, szennyvíz-, hulladékszállítás vagy távhőszolgáltatás − ők üzemeltetik, gyakorlatilag jelenleg is profit nélkül. A vízszolgáltatásban megoldandó kérdés lehet, hogy az infrastruktúra tulajdonosa (jellemzően az állam) vagy a szolgáltató (jellemzően állami vagy önkormányzati tulajdonú cég) lenne az adó alanya − így nagyrészt az állam "egyik zsebéből a másikba" helyezheti az adóbevételt. Ráadásul 2013-tól a vízszolgáltatás, 2014-től pedig a szemétszállítás tarifái is a hatósági ármegállapítás körébe tartoznak, azonban reális, országosan egységes tarifák kialakítása az egyes települések jelentősen eltérő adottságai miatt nehezen elképzelhető. Schmidt nem tud róla, hogy lettek volna egyeztetések az önkormányzatokkal, és a szakmai diskurzus hiányáról számoltak be máshol is. Nem ismert, milyen módon kivetett, mekkora terheléssel lehet számolni, konkrét részletek hiányában pedig egyelőre nem érdemes kommentálni a bejelentést Boross Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója szerint.