Mindez azt jelenti, hogy a hazai mobiltársaságok erős hitelpiaci szereplőnek számítanak, még akkor is, ha az általuk biztosított hitelkeret nagysága a 342,7 milliárd forintos 2018-as első kilenc havi személyihitel-folyósításnak mindössze 5,3 százalékát teszi ki - szemlézte az MTI.
A mobilegyenleg terhére vásárolt termékek és szolgáltatások között azokat a nem távközlésű célú (nem telefonhasználattal, üzenetküldéssel és internettel kapcsolatos) összegeket tartja nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyeket a jellemzően havidíjas ügyfelek a számukra a szolgáltatójuk által fenntartott havi keret terhére költenek el. Ezen összeget a következő havi távközlési számlán vonja le a szolgáltató. E körbe éppúgy beletartoznak a csengőhangok, mint a mobiltelefonnal fizetett parkolási vagy autópálya-díjak vagy a mobiltelefonos lottóvásárlás.
Az MNB nyilvántartása szerint 2018 első háromnegyed évében a mobiltulajdonosok ily módon 12,7 százalékkal költöttek többet, mint az előző év hasonló időszakában - olvasható a Világgazdaságban.
Legolvasottabb
Leállt az M3-as metró
Nem lesz kormányváltás? Két hónappal a választások előtt derült ki: a magyarokat nem érdekli a szavazás!
Brutális magyarázat! Az államtitkár kegyetlen ítéletet mondott a magyar szegénységről, Pintér Sándor hallgatott
Ebugatta bírság várhat arra, aki nem figyel erre
Ezért nem költenek egyformán a turisták, még akkor sem, ha ugyanannyi pénzük van
„Ukrajna másnap halott lesz” – ledobta az atomot a német védelmi miniszter
Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram
Megemelte a limitet a Wise, de van egy csavar a történetben
Saját aranyukra fáj a németek foga