Nagy István a magyar mezőgazdaság "koronaékszerének" nevezte a vetőmag-előállítást, vetőmagtermesztést. Hozzátette: Magyarország vetőmagágazata évente csaknem 190 milliárd forint értékű árut állít elő, amelynek fele exportra kerül.

A miniszter az MTI beszámolója szerint azt is elmondta, hogy csak a folyamatos megújulás képes erősíteni a versenyképességet és biztosítani a jövedelmezőséget. Rendkívül fontos ezért, hogy a nagy nemzetközi cégcsoportok, így a Syngenta is, Magyarországra hozták a kutatás-fejlesztési tevékenységük egy részét, ami a termelésen túl az ország tudományos előrehaladását is segíti.

Kapcsolódó

Másfél milliárdos bázis

Gaël Hili, a Syngenta európai vetőmagüzletágának igazgatója elmondta: a mintegy 1,5 milliárd forintból felépített, modern eszközökkel felszerelt kutatóállomás fő profilja a kukoricanemesítés, valamint az ahhoz kapcsolódó vetőmag előállítása és tesztelése lesz. A világ 90 országában tevékenykedő vállalatuk az elmúlt években több stratégiai beruházást hajtott végre Magyarországon, ezek közül az egyik legjelentősebb a három fázisban - mintegy 13,5 milliárd forintból - elkészült mezőtúri vetőmagüzem - tette hozzá.

A Syngenta Magyarországon már több általa nemesített hibridet vetnek a köztermesztésben, és számos fajtájuk regisztrációja várható Franciaországban, Olaszországban, Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban. 2017-től az ukrán nemesítési program szaporítási munkáit is magyar szakemberek végzik. A mezőtúri állomásról történik a román, szerb, horvát és bolgár szántóföldi teljesítménykísérletek koordinációja is, a bázis fontos központja a napraforgó-termékfejlesztésnek is. A több mint 130 ezer parcellás - ez 150 hektár kísérleti területnek felel meg - magyar kísérleti hálózat az egyik legnagyobb Európában.