Manapság sajnos nem az a legnagyobb gondja a hazai online pénztárgépet használó kereskedőknek, hogy jövő év január 1-jétől hogyan biztosítják majd a vevőiknek az elektronikus fizetés lehetőségét. Sokkal égetőbb kérdés számukra, hogy a közeljövőben lesz-e mit és kinek számlázni, és egyáltalán ki tudnak-e nyitni - válaszolta a lap kérdésére a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor. Ha a járvány miatt a következő időszakban a plázák és a kisebb boltok korlátozott nyitvatartásra vagy bezárásra kényszerülnének, testületileg kezdeményezni fogják a január 1-jei határidő módosítását - tette hozzá.

Nagyjából 60 ezer kereskedő lehet érintett, a törvénymódosítás célja a készpénz visszaszorítása és a gazdaság fehérítése lenne. A Banking Technology 2020 november 12-i konferencián Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója viszont elismerte: a kereskedők egy részéhez valószínűleg még el sem jutott az információ, hogy biztosítani kell január 1-jétől az elektronikus fizetés lehetőségét. Kozma Zoltán, a Takarékinfo Zrt. vezérigazgatója pedig úgy ítélte meg, hogy akár több mint egy év is eltelhet, mire a kártyával egyenértékű, hasonlóan egyszerű megoldások elterjednek az azonnali fizetésre építve.

Kapcsolódó

A gyakorlatban az elektronikus fizetési megoldás bevezetése elsősorban a POS-terminálok használatát támogatja, hiszen az online pénztárgépet használó boltokban ez az eszköz biztosítja a leggyorsabb és legegyszerűbb fizetési lehetőséget. Újabban viszont már terminál nélkül, okostelefonnal is fogadhatnak kártyás fizetést a magyar kereskedők. Továbbá reális alternatíva lehet még, ha a kiskereskedő az azonnali fizetésre építve, például QR-kód vagy másodlagos azonosító használatával felel meg a jogszabályi előírásoknak január 1-jétől. A nagy forgalmú boltokban ez persze aligha elégséges, ám ezeken a helyeken valószínűleg már eddig is lehetett bankkártyával fizetni.