A NAPI Gazdaság cikke. Az utóbbi napokban erősödött a forint, a múlt hét második felében különösen nekilódult a forint: az eurót péntek reggel 265,0 forintért jegyezték – amit többen is az árfolyam aljának tartottak –, szemben a csütörtök délutáni 266,50/60 szinttel, sőt, zárás környékén 264,30/50 forintra is gyengült az euró kurzusa. A régióban e napokban volt a legpörgősebb deviza a magyar – igaz, mindenhol erősödést jegyezhettek fel. A jelenségre az lehet a magyarázat, hogy érezhetően csökkentek a belpolitikai jellegű kockázatok, valamint technikai okok és a kedvező globális környezet állhat a háttérben. Az erősödés irányába hat a jegybank konzekvens kommunikációja is, miszerint folytatódik a kamatemelési ciklus. Ugyancsak pozitív, hogy az Ecofin nem húzta le a magyar konvergenciaprogramot. A további komolyabb erősödésnek ezzel együtt kicsi az esélye – véli Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. A fundamentális környezet ugyanis semmilyen módon sem mutat a forint nagyobb izmosodása felé, sőt Damoklesz kardjaként folyamatosan a magyar deviza feje felett lóg a Moody’s leminősítése. A szakember szerint a mostani környezet túlzottan optimista, és enyhe gyengülés várható a következő időszakban. Amennyiben fennmarad a feltörekvő piacok globális környezet általi támogatása, és nem érkezik újabb rossz makrogazdasági hír, az euró jegyzése 265–267 forint között mozoghat, ám jelentősebb negatív költségvetési fejlemény 270–272 forintig is hajthatja a kurzust. Az év végi árfolyamszintre vonatkozó várakozások szóródnak: van, aki inkább 270, mint 265 forint körüli jegyzést vár, akad azonban 266 forintos várakozás is. Az utóbbi feltétele, hogy az év végéig mutatkozzon érdemi eredmény a reformfolyamatból. Az októberi kamatos monetáris (MT) tanácsi ülésre a piac 50 bázispontos szigorítást áraz, ám amennyiben a forint meg tudja tartani a mostani izmos szintet, ennek fele addigra „kiárazódhat”. Igaz, a gyenge inflációs adat ellenkező irányba hat, ám emögött jelentős részben egyszeri és átmeneti hatások állnak.