A Transparency International Berlinben működő központja tavaly 24. alkalommal készítette el a világ országait a közszektor korrupciós kitettsége alapján rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index - CPI*).

Magyarország 2018-ban 46 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 64. helyén végzett.

Kapcsolódó

A jó hír, hogy az egy évvel ezelőtti felméréshez képest két helyezést javított az ország, amivel világszinten közepesen korruptnak tekinthető, európai összehasonlításban azonban csak két országot, Görögországot és Bulgáriát előzte meg.

A rossz hír, hogy 2012 óta a visegrádi országok közül csak Magyarország korrupciós megítélése romlott, így az egész régió elhúzott mellettünk. Például a nálunk alacsonyabb pontszámról induló Csehország azonos időszakban 10 pontot javított, és a 2018-as rangsorban világviszonylatban már 26 hellyel előttünk, a 38. helyen végzett.

Mit tesz a kormány?

A Transparency International jelentésében külön kiemeli Törökország és Magyarország példáját, amelyek pontszáma az elmúlt hat évben nyolc, illetve kilenc ponttal romlott. A jelentés szintén hangsúlyozza, hogy Magyarország a politikai jogok érvényesülése terén a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb pontszámát érte el, ami a jogállam és a demokratikus intézmények hanyatlását jelzi.

"A kutatásunk egyértelmű kapcsolatot tárt fel a demokrácia minősége és a közszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelem sikere között. A korrupció sokkal nagyobb valószínűséggel virágzik ott, ahol gyengék a demokratikus berendezkedés alapjai, illetve - ahogy sok országban láttuk - ahol antidemokratikus és populista politikusok a saját javukra tudják fordítani azt" - kommentálta az adatokat Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke.

Akkor mitől javul a magyar adat?

A TI szerint az, hogy 2018-as felmérésében Magyarország pontszáma egyel javult, leginkább a javuló gazdasági mutatóknak köszönhető. Bár az állami intézmények teljesítménye továbbra is gyenge, a kedvező makrogazdasági mutatók és a rövidtávú növekedési potenciál hatására Magyarország némileg előrébb lépett a globális versenyképességi rangsorokban. Ugyanakkor a jogállami intézmények működése, a korrupció előfordulása, a sajtószabadság helyzete, illetve a demokrácia minősége továbbra is aggasztó tendenciákat mutat.

A jelek szerint a piaci szereplők mostanra kibékültek a helyzettel, és beárazták a korrupciót, ám annak tartós jelenléte az alacsony GDP és a magas korrupciós kitettség pályáján tartja az országot, aláásva a gazdasági növekedés fenntarthatóságát - hangsúlyozta Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi vezetője a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján.