A központban lehetőség nyílik a fény és az agy kölcsönhatására épülő optikai rendszerek fejlesztésére is - hangzott el hétfőn a kutatóközpont alapító ünnepségén.
Az innovációs eredményeket nemzetközi környezetbe kell helyezni - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hozzátéve, hogy ennek érdekében a kormány megvizsgálta, hogy melyek azok a kutatási területek, amelyek nemzetközi szinten is jelentősek. Példaként említette egyebek mellett a szegedi ELI központot, valamint az MIT Catalyst programot.
A miniszter szerint Roska Botond kutatásai is ebbe a körbe tartoznak. Azt szerették volna elérni a projekt támogatásával, hogy a látás helyreállításán dolgozó, Svájcban élő magyar kutató Magyarországon is folytassa tevékenységét. Palkovics személyesen komoly sikernek éli meg, hogy Roska Botond kutatásait részben Magyarországra hozza. Ennek a háttere jött létre a most létrehozott intézettel.
Roska Botond, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora az általa kidolgozott látásvisszaállító terápia eddigi eredményeiről tartott előadást. Eddig öt betegen alkalmazták eredményesen az eljárást, de még hosszú az út, ahhoz, hogy több embert bevonjanak a terápiába és a kezelés eredményeként ne csak objektumokat észleljenek a páciensek. "Ez olyan, mint a Himaláját megmászni, most vagyunk az alaptáborba" - szemléltette a professzor, hozzátéve, hogy most következik a munka technológiai része.
Az együttműködés kiemelt szereplői között említette Szabó Arnoldot, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanársegédjét, a Retina Laboratórium vezetőjét, Rózsa Balázst, a Femtonics Kft. tulajdonosát, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársát, valamint Nagy Zoltán Zsoltot az egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatóját.
Rózsa Balázs, a Femtonics alapítója au mTI szerint tudományos előadásában arról beszélt, hogy a BrainVision Centerben az új molekulárisbiológiai módszertani megoldások és a 3D-s lézermikroszkópos technológia segítségével folyó munka eredményeként a látáshelyreállító terápiák hatékonyságának vizsgálatán kívül lehetőség nyílik majd a központi idegrendszer több olyan betegségére is optogenetikai választ találni, mint a depresszió, a demencia vagy az epilepszia.
A centrumban egy úgynevezett "mindent az egyben" mikroszkóptechnikát szeretnének felhasználni, amely egyetlen készülékben ötvözi a kétdimenziós és háromdimenzió technikák összes előnyét.
Az új eljárás lehetővé teszi, hogy az agyban elhelyezkedő különböző genetikai módszerekkel jelölt sejttípusokat mozgás közben vizsgálják. Ezzel az eljárással meg tudják vizsgálni, hogy a különböző látáshelyreállító genetikai terápiák milyen hatékonysággal állították helyre a retina működését - mondta Rózsa.
Legolvasottabb
Leállt az M3-as metró
Nem lesz kormányváltás? Két hónappal a választások előtt derült ki: a magyarokat nem érdekli a szavazás!
Brutális magyarázat! Az államtitkár kegyetlen ítéletet mondott a magyar szegénységről, Pintér Sándor hallgatott
Ebugatta bírság várhat arra, aki nem figyel erre
Ezért nem költenek egyformán a turisták, még akkor sem, ha ugyanannyi pénzük van
„Ukrajna másnap halott lesz” – ledobta az atomot a német védelmi miniszter
Saját aranyukra fáj a németek foga
Milliókat spórolhatnak a magyar háztartások? Itt az új energiaprogram
Megemelte a limitet a Wise, de van egy csavar a történetben