Ugyanakkor, korábbi politikai vagy kormányzati kötődéssel mindössze az EU-s jegybankelnökök egyharmada, nyolc elnök rendelkezik. Így kijelenthető, hogy bár több példa is van arra, hogy korábbi politikai posztot betöltő személy kerül a nemzeti jegybankok élére, ez korántsem nevezhető bevett gyakorlatnak az Európai Unióban - áll a Policy Solutions politikai elemző intézet gyorselemzésében.

Az uniós tagországok jegybank-elnökeinek végzettségével kapcsolatban kézenfekvőnek tűnik, hogy ez a vezető gazdasági-pénzügyi pozíció közgazdász szakembert kíván. A Policy Solutions kutatása alapján megállapítható, hogy a közgazdász diploma valóban általánosnak tekinthető az európai jegybankelnökök körében, hazánkat nem számítva a huszonhat banki vezető közül huszonöt ilyen végzettséggel rendelkezik. Egyetlen érdekes kivételt azonban itt is találunk, a litván Vitas Vasiliauskas társaitól eltérően jogi végzettséggel került az ország nemzeti bankjának élére, akit éppen emiatt komolyan kritizáltak is hazájában.

Ráadásul az EU-tagállamok nemzeti bankjainak vezetői általában a közgazdaságtan tudományos szaktekintélyeinek is tekinthetők, körükben igencsak jellemző ugyanis a közgazdasági doktori cím is. A jegybanki vezetők több mint 60 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. Tudományos oktatói-kutatói tevékenységet a 26 jegybankelnök közül 15 folytat vagy folytatott karrierútja során.

A jegybanki függetlenség követelményéből adódóan a pozíció általában a pártpolitikától semleges személyt követel meg. Ez általánosan elfogadott elvnek tekinthető Európában, a jelenlegi nemzeti banki vezetők közül csupán ötnek van pártkötődése, közülük négyen voltak korábban hazájuk parlamentjének képviselői. A politikai előélet másik, szintén lényeges indikátora ugyanis a kormányzati szerepvállalás. Ebben a tekintetben hat jelenlegi jegybankelnök is érintett. A legmagasabb kormányzati pozíciót korábban két jegybankelnök, a lengyel Marek Belka és román kollégája, Mugur Constantin Isãrescu töltötték be, akik korábban miniszterelnökként szolgálták hazájukat. A nemzeti bankok elnökei között három korábbi minisztert találunk: a szlovén Marko Kranjec és a finn Erkki Liikanen pénzügyminiszteri, a máltai Josef Bonnici gazdasági szolgáltat ásokért felelős miniszteri posztot töltött be hazájában.

A Policy Solutions elemzése megállapítja, hogy korábbi politikai kötődéssel - párttagsággal, kormánytagsággal vagy parlamenti mandátummal - nyolc jelenlegi EU-s jegybankelnök rendelkezik, ami kevesebb, mint egyharmados arányt jelent a központi bankok vezetői között. Így bár több példa is van Európában arra, hogy korábbi politikai posztot betöltő személy kerül a nemzeti jegybankok élére, ez korántsem nevezhető bevett gyakorlatnak az Európai Unióban.

A vállalati szférából a jegybanki elnököknek csak valamivel több mint egyharmada, 26-ból 10 bankvezér érkezett. Ennél is jellemzőbb azonban, hogy a nemzeti bank vezető tisztségét betöltő személy belülről, a jegybank tisztségviselői közül kerül ki. A jelenlegi elnökök közül 18-an dolgoztak korábban hazájuk központi bankjánál valamilyen beosztásban, ami csaknem 70 százalékos arányt jelent, amivel ez a karrierút tekinthető a leggyakoribbnak.

A politikai elemző intézet gyorselemzése szerint a jelenlegi európai nemzeti banki vezetők kiválasztásában igen jelentős szerepet játszik a jelölt nemzetközi tapasztalata is. Erre enged következtetni az a tény, hogy a 26 tagországi bankvezető túlnyomó többsége, 17 jegybankvezér dolgozott korábban nemzetközi pénzügyi szervezeteknél, a nemzetközi ismeretekkel való rendelkezés tehát egyértelműen fontos részét képezi a jegybankelnökök kompetenciáinak.