Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - tartott közös sajtótájékoztatót a Parlamentben - írja az MTI.

A képviselők a határozatképtelenség megállapítása után nyolcszemközti beszélgetést folytattak a belügyminiszterrel - mondta el Stummer János. Egyebek között tájékoztatták a minisztert arról, hogy a bizottság kiszélesíti múlt héten indított belső ellenőrzését és minden, a testület által tárgyalt közbeszerzési mentesítés alóli kérelmet átvizsgálnak. Ha a bizottságban tárgyaltak erről az eszközről, annak bizonyítékait meg fogják találni.

Szeptemberben újra próbálkoznak

A jobbikos elnök azt is bejelentette: a parlament őszi ülésszakának első napjára, 8 órára összehívja a bizottság ülését, amelyen meghallgatják a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat éves beszámolóját, s ezzel együtt ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeznek a kémszoftver ügyében.

Július 18-án jelent meg a Direkt36 cikke egy nemzetközi média együttműködés keretében, amely szerint a magyar kormány is használta újságírók, politikusok és más közszereplők okostelefonjainak feltörésére a világ egyik legfejlettebb kémszoftverét, az izraeli NSO Pegasus szoftverét. A testület ellenzéki tagjai még aznap este kiadtak egy közleményt, amelyben jelezték, ha a Fidesz, a kormány "lapít" az ügyben, azt nyílt beismerésnek veszik.

Az azóta eltelt mintegy 168 órában a Fidesz és a kormány úgy csinált, mintha nem lenne semmilyen ügy, csak hisztériakeltés, hangulatkeltés zajlana, továbbá minden eszközt megragadtak, hogy a politikai felelősségre vonást elkerüljék. Ennek szólt az is, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői "elszabotálták" az ülést - mondta a bizottsági elnök.

Vizsgálóbizottság még nem alakulhat, de vizsgálódnak

Mivel az ügyben - amely miatt több ellenzéki politikus, köztük Stummer János is feljelentést tett - ügyészségi nyomozás indult, annak lezárulásáig nem állíthatnak fel parlamenti vizsgálóbizottságot, de a bizottság ellenzéki tagjainak így is vannak feladatai - mondta az MTI szerint Stummer. Ki kell deríteni, hogy van-e ilyen szoftver Magyarországon, történt-e ilyen beszerzés az elmúlt években. Ha igen, kik, mikor, mire, milyen engedéllyel és hogyan használták azt. Feladatuk továbbá, hogy megtalálják minden lehetséges módját, hogy a későbbiekben ne történhessen hasonló, mivel ez "egy jogállam működésébe nem fér bele" - véli az ellenzéki politikus.

Molnár: a kérdés az, hogy visszaéltek-e a kémszoftverrel?

A kormánypártok gondolhatják azt, hogy "ki lehet menekülni az ügyből" azzal, hogy szabályszerűen zajlott a közbeszerzés - mondta Molnár Zsolt. Európa, sőt a világ összes országának - amelynek fontos saját szuverenitásának megvédése - rendelkeznie kell ilyen technikával. A fő kérdés nem a szoftver beszerzése, hanem az, hogy ki és milyen módon engedélyezte annak használatát, szakmailag indokolt volt-e a megfigyelés, mások is hozzáférhettek-e, történt-e visszaélésszerű használat.

Az MSZP-s képviselő szerint a Fidesz és a KDNP a jogállamiságot és az egész nemzetet "csonkította meg" azzal, hogy nem jelentek meg az ülésen, egy olyan ügyben, amelyre a magyar választópolgárok és a teljes világsajtó is kíváncsi. A kormánypártok minden felelősséget magukra vállaltak és megerősítették azt a közvélekedést, hogy "van takargatnivalójuk" - tette hozzá a szocialista képviselő.

"Az igazságot nem lehet eltussolni" ügyrendi, jogtechnikai megoldásokkal, azzal hogy határozatképtelenné teszik a nemzetbiztonsági bizottság ülését. A végleges megoldást 2022 tavaszán lehet meghozni, hogy a jövőben ne legyenek ehhez hasonló ügyek. Minden választópolgár véleményére, szavazatára, aktivitására szükség van - mondta Molnár Zsolt, hozzátéve "kormányváltásra lesz szükség".

Ungár: ha minden törvényes volt, miért nem jöttek el?

Amikor megjelent a hír a kémszoftverről, a Fidesz első válasza az volt, hogy ez egy álhír - mondta Ungár Péter. Ha ez valóban álhír, "nincs itt semmi látnivaló", minden törvényes volt, akkor érthetetlen miért nem jelentek meg az ülésen a kormánypárti képviselők. Szerinte azzal, hogy nem jöttek el, kiderült: "valami nincs rendben". (A Fidesz-frakció közleményében azt írta, hogy szerintük "Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, a működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el" - a szerk.).

Ungár szerint sok mindent elmond, hogy Magyarországon egy felelős miniszter (igazságügyi miniszter) egy ilyen ügybe keveredve, helyettesére tolja a felelősséget.

Az ellenzéki képviselők az igazságügyért felelős minisztertől is válaszokat várnak, például arra, hogy az Igazságügyi Minisztériumban is lefolytattak-e olyan belső vizsgálatot, amelyről korábbi írásos válaszában Pintér Sándor tett említést a Belügyminisztérium vonatkozásában. Közölték továbbá, hogy az ülés után kérdéseket nem tettek fel a belügyminiszternek, csak tájékoztatták döntéseikről, továbbá kérték, hogy segítse belső ellenőrzésüket. Azt is elmondták, hogy mivel az ügy minősített információkról szól, így vizsgálódásaik eredményéről nem adhatnak majd tájékoztatást - írta az MTI.

Pintér Sándor belügyminiszter múlt hétfőn azt közölte, hogy 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak. Egyúttal jelezte: a konkrét kérdéseket kész megválaszolni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén.

A megfigyelési botrány miatt a nemzetbiztonsági bizottság összehívását Stummer János jobbikos elnök és a két ellenzéki tag: Molnár Zsolt és Ungár Péter kezdeményezte. Halász János, a testület fideszes alelnöke azonban azt közölte, nem indokolt a bizottság ülésének összehívása, mert "Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el".