Egyelőre nem igazán indul jól az Orbán Viktor miniszterelnök által fantasztikusnak beígért idei év. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szombati Macronomx konferenciánkon jelentette be, hogy a januári 5,5 százalékos inflációt a februári áremelkedés alaposan meghaladja majd.
A várhatóan 7 százalékos inflációs adatot az élelmiszerárak robbanása erősítette fel.

Az MKIK és az Economx Macronomx konferenciájának főbb mondásai, bejelentések:
- 2024-hez képest több mint 1700 milliárdos injekciót kap a magyar gazdaság, amit a hazai kkv-kon keresztül visznek be a vérkeringésbe.
- Az összes 2025-ös makrogazdasági célra hatással lesz az infláció, ezért kulcskérdés a stabilitás fenntartása.
- Visszaállíthatják a katát úgy, hogy a vállalkozók ne csak magánszemélyeknek adhassanak számlát.
- A leggyengébbek elhullhatnak, de ez elfogadható kompromisszum.
- György László: Magyarországot senki nem akarta összerszerelő üzemmé tenni
Másrészt a Nagy Márton vezette minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta a februári államháztartási mérlegről szóló gyorsjelentését is, és abból az derül ki - még ha ezt nem is írták le -, hogy
sikerült február végéig az eddigi legnagyobb államháztartási hiányt összehozni.
- A február végén realizált 1722,8 milliárd forintos hiány azt is jelenti, hogy
- az idei előirányzott mínusz 4122,9 milliárd forintnak
- a 41,7 százalékát sikerült máris teljesíteni.
Természetesen mindezt annak ismeretében, hogy a február mindig nehéz hónap az államháztartás számára, hiszen ezekben a hetekben fizetik ki a 13. havi nyugdíjakat is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint a mintegy 2,5 millió nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő számára az e havi ellátáson felül kifizetett juttatás 2021-től összesen 1993,4 milliárd forint összegű kifizetést jelentett a jogosultaknak.
Bár a részletes adatokra még várni kell március végéig, de arról mindenesetre az NGM már most tájékoztatott, hogy 2025. év első két hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1722,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1683,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 38 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 77,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 13,5 százalékkal magasabban teljesültek.
A február havi hiány 1655 milliárd forint volt, mely az előző évekhez hasonlóan az időarányosnál magasabb, ugyanakkor a tavalyi egyhavi teljesítménynél (-1758,4 milliárd forint) mégis kevesebb lett. Az idei gond az, hogy a tavalyi évvel (54,4 milliárd) ellentétben, 2025. januárjában is mínuszban volt a mérleg (-67,8 milliárd forint).
A nemzetgazdasági tárca szerint a hiány hátterében egyszeri tényezők állnak. A havi egyenleg kialakulásában fontos szerepet játszott, hogy az áfa-visszatérítések természetes szezonalitása miatt a nettó áfa-bevételek 318,5 milliárd forintot, az éves előirányzat mindössze 4 százalékát tették ki.
Az áfabevétel elmaradása mögött viszont a kiskereskedelemre mért inflációs hatás húzódik meg, ami a speciális áfanehéz költségvetésünk (a teljes bevétel több mint 21 százalékát áfából tervezi a kormányzat) számára különösen aggasztó.

Illetve a kiadási oldalon a téli hónap miatt az időarányosnál többet, 150,9 milliárdot fordított a kormányzat a rezsicsökkentés támogatására is. S végül februárban kerül kifizetésre a 13. havi nyugdíj is, ami a 13. havi ellátással együtt összesen 536 milliárd forintot tett ki. Mivel januárban a nyugdíjbiztosítási alap egyhavi kifizetése 499,9 milliárd forint lett, így
a februári teljes kiadás egészen biztosan meghaladta az ezermilliárdos nyugdíjkifizetést.
Az állampapír kamat kifizetéseire fordított összeg február végéig 1038,3 milliárd forint volt, 182,9 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki kifizetéseknél, elsősorban egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok januári és februári kamatfizetési időpontjainak köszönhetően.
Illetve az NGM gyorsjelentéséből kiderül az is, hogy 2025. február végéig a gyógyító-megelőző ellátásokra 531,5 milliárd forint kifizetésére került sor, amely az előző évi kiadásokat 145,2 milliárd forinttal haladja meg. A kimagasló bővülés annak köszönhető, hogy 2025. február elején a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó állami, önkormányzati és egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, továbbá az orvostudományi egyetemek részeként működő klinikai központok 96,4 milliárd forint működési támogatásban részesültek, melyet a meghatározott prioritási sorrend alapján 2025. február 28. napjáig használhattak fel - közölte a minisztérium.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Eurómilliárdos veszteséget halmozott fel a Magyarországon is leépítő autóipari beszállító

Hidegzuhany jött a németek csoda fegyvergyártójára

Előbb-utóbb elgondolkodnak a láncok tulajdonosai, hogy érdemes-e Magyarországon maradni

Nem tudnak menekülni az antarktiszi tudósok, a csapat egy tagja félelemben tart mindenkit

Új katonai szövetség alakult a Balkánon: máris nagy az aggodalom

Küldött egy levelet a Microsoft: dobjuk ki a szemétbe a számítógépünket

Mindenki a MÁV-ot akarja, két óra alatt betelt az 1500 tesztelői hely

EU-csúcs: Orbán Viktor vétózott, Zelenszkij megszólalt

Elege lett a reptéri dolgozóknak Ferihegyen, komoly követeléseik vannak
