Arra kell most nagyon figyelnünk, hogy kúszik vissza az infláció, magasabb lett a vártnál, ez egyfajta meglepetés-infláció. Az élelmiszerinfláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is, ami azt jelenti, lehet, hogy a teljes infláció nem tud csökkenni – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Enonomx rendezvényén, a Macronomx konferencián.

A gazdasági csúcsminiszter Szabó Gyula, az Index újságírójának azon kérdésére válaszolva, hogy kell-e módosítani a 3,1-3,5 százalékos növekedési prognózist, kifejtette: azt mindenképpen látni, hogy a gazdaság fordulópontot ért el. Ezt legalább 8 ponton tapasztalni: 

  • rekordmagas a foglalkoztatás,
  • a reálbér-emelkedés minden kereseti szinten érezhető,
  • 5 százalékkal bővült a fogyasztás 2024-ben, ami a legmagasabb értékek között van az EU-ban,
  • 2024-ben rekordéve volt a turizmusnak,
  • folytatódott a hitelezési fordulat 2024-ben,
  • az új és a használt autók piaca lendületben van,
  • az építőipar fordulni fog, a megrendelésállomány 20 százalék fölött van.

A gazdaság tehát repülőrajtot vett, de hogy a repülő milyen gyorsan tud száguldani, majd meglátjuk

– fogalmazott Nagy Márton. Hozzátette ugyanakkor, hogy a német gazdaság fejlődéséből Magyarország egyértelműen profitálni fog.

Szabó Gyula, az Index újságírója és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Macronomx konferencián
Szabó Gyula, az Index újságírója és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Macronomx konferencián
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A gazdasági miniszter arra is kitért, hogy a globális gazdaság strukturális kihívás, technológiai váltás előtt áll.  A folyamatot a kínaiak elkezdték, és Donald Trump hivatalba lépésével az Egyesült Államok is nagyobb sebességre kapcsolt. A fejlesztő államok szerint erre érdemes most hatalmas összegeket költeni. Az EU mindeddig ezt másként látta, ebben a régiós megközelítésben jelentett hatalmas változást Németország minapi döntése. „De ez átmeneti beruházás, amíg át nem áll a struktúra” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Rövid távon jó, ha a fogyasztás húzza a növekedést, hosszabb távon a beruházásoké a főszerep

Arra kérdésre, hogyan áll most a fogyasztási rátánk, Nagy Márton jelezte: nagyon alacsony szintről jövünk, a fogyasztásunk nagyon nyomott volt az elmúlt években, a növekedésnek tehát e téren még van tere. A következő egy-másfél évben nem gond, hogy a fogyasztás növekedjen, hosszabb távon azonban a beruházásokra kell építeni a gazdasági fejlődésben.

Részletesen beszélt arról is, hogy milyen problémák állhatnak az élelmiszerárak emelkedése mögött. Gyakran felvetődik, hogy nem hatékony az egész élelmiszerellátási struktúra. Ha a termelő – most épp az alapanyagárak miatt – emel az árain, arra a folyamatban következő szereplő úgymond „ctrl+c, ctrl-v”-vel rápakolja a saját emeléseit. Nem véletlen tehát, hogy három lépéses akciótervet dolgoztak ki az élelmiszerárak megfékezésére.

Ennek első eleme – az önkéntes árcsökkentés – a kereskedőket és a beszállítókat érinti. A második, a haszonkulcs maximalizálása szintén őket célozza. A harmadik, az árstop viszont mindenkire hat: a termelőtől kezdődően az összes szereplő árképzését érinti.

Hatból mindössze két lánc lépett

„A jövő szerdai kormányülésen ezt megtárgyaljuk. Az önkéntes árcsökkentéssel kapcsolatos kérésünkre adott válaszok alapján a hat láncból kettőnek van olyan vállalása, ami értékelhető, a többi négyé nem. Meglátjuk, mi lesz a kormány reakciója erre” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ha ezt nem tudjuk elfogadni, a haszonkulcs maximalizásával jön a következő lépés.

De nagyon oda kell figyelni az élelmiszerinfláció mellett a növekvő banki számlavezetési díjakra is. Hiszen a kormány ezt is észrevette, azzal „elkaptunk benneteket, ezt nem kéne csinálni".

Szeretnénk olcsóbb számlacsomagot elérni, ha nem, meglátjuk, hogyan tovább

– fogalmazott a miniszter.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Végül szót ejtett a minimálbéremelések termelékenységnövelő hatásáról is. Utalt ara, hogy az új minimálbér-kutatások kapcsán végzett felméréseik szerint a minimálbéremelés termelékenységnövekedésbe, hatékonyságnövekedésbe csap át, és csak kisebb részben inflációba.

Elismerte, hogy a hatékonyságnövekedésnek az a következménye, hogy a gyengébb vállalkozások elhullanak, de, mint fogalmazott, csak a leggyengébbek.

Sajnos egyfajta konszolidáció be fog bekövetkezni, de a többség jól jár, főleg a fogyasztók, mert alacsonyabbak lesznek az árak. Másrészt sokkal versenyképesebben lesznek a vállalkozások. Ez szerintem elfogadható kompromisszum

– hangsúlyozta a miniszter.