Varga Mihály vezette tárca közlése szerint február végéig az államháztartás központi alrendszere 1 704,0 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1 759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak.

Pénzügyminisztérium az óriási hiánnyal kapcsolatban hangsúlyozta,

a kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat.

Idén már negyedik alkalommal fizetett ki az állam tizenharmadik havi nyugdíjat, igaz, 2021-ben még csak egyheti járandóságot utaltak át a nyugdíjasoknak, azonban a 2022-es választási évtől kezdve már minden februárban megérkezik a plusz egyhavi járandóság. 

Kép: MTI / Bruzák Noémi

Ennek költségvetési hatása 2024 februárban – az alapnyugdíjjal együtt, a nyugdíjszerű ellátásokat is beleértve – 1 041 milliárd forintot tett ki.

Az első két hónapban a nyugellátásokra fordított összegek elérték az 1 420,7 milliárd forintot.

Ez tehát azt jelenti, hogy egy hónap alatt a központi alrendszer mérlege a januári plusz 54 milliárd 456 millió forintról februárra mínusz 1 704 milliárd forintra zuhant vissza, ami közel ezerhétszázhatvan milliárd forintos csökkentést jelent egy hónap alatt. 

Ezzel párhuzamosan a nyugellátásokra szánt januári 475,5 milliárd forintot februárra 1 420,7 milliárd forintra duzzasztották föl, ez egy hónap alatt közel ezermilliárdos növekménnyel terhelte meg az államháztartást. 

Kép: Economx.hu

Megnéztük, milyen hatással volt a februári hiányadatra a tizenharmadik havi nyugdíjjal megterhelt nyugellátás kifizetése. Eszerint 2020-ban február végén még csak egy jelenlegi szempontból szolid 254,5 milliárd forintos mínusz járt az államháztartás, miközben az első két hónapban hatszázmilliárdot fizettek ki nyugellátásra.

Két évvel ezelőtt, az első teljes tizenharmadik nyugdíj kifizetésének hónapjában a nyugellátásra kifizetett források értéke már átlépte az ezermilliárdot, amihez 1 433 milliárdos hiány társult. 

Kép: Economx.hu

Azt is láthatjuk, hogy milyen erőteljesen növekedett a nyomás az államháztartáson januárról februárra.

  • Idén 945,1 milliárd forint volt a kifizetés többlete,
  • tavaly 851,5 milliárd,
  • tavalyelőtt pedig 667,9 milliárd. 

Egyébként 41 százalékkal növekedett 2022-ben a nyugellátásokra fordított összeg. 

Kép: Economx.hu

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan változtak az elmúlt években a nyugellátásra szánt összegek. 

Az előirányzat szerint idén először ez az összeg hatezer milliárd forintot is meghaladja. Itt az az érdekes, hogy bár növekedett a nyugellátásra szánt forrás a tavalyihoz képest, az eredeti elképzelés szerint idén kisebb lesz a hiány nominális értéke a tavalyi szinthez képest. 

Eszerint a teljes államháztartási kiadási oldal (40 755 milliárd forint) 14,7 százalékát fordítaná a kormányzat nyugdíjakra. Másképp fogalmazva,

a jelenlegi tervek szerint az idei államháztartás minden kiadott hatodik forintja nyugellátásra megy.

Érdekes, hogy 2020-ban ez az arány még magasabb volt, 17,3 százalékos, igaz az is, hogy a 2024-es végső adatokra még várni kell. Mint ahogy várni kell a februári részletes mérlegre két hetet, hogy tételesen egyértelművé váljon, mi okozta pontosan az 1 704 milliárdos hiányt. 

Ebben egészen biztosan szerepet játszott a lakossági fogyasztás elmaradása, ami magával rántotta az áfabevételeket is, illetve az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfa-kiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza, szintén árnyalva ezzel a képet.

Az viszont aggasztó, hogy a Pénzügyminisztérium a fenntartható gazdasági növekedéssel indokolta, hogy sem idén, sem pedig jövőre nem sikerül a költségvetési hiányt az elvárt szint alá csökkenteni. Így a hiány mértéke
– 2024-ben 4,5 százalék,– 2025-ben 3,7 százalék,– 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet.