Az öntözési beruházásoknál az jelenti a legfőbb akadályt, hogy az öntözővizet el kell juttatni a beruházó termőföldjére. Ehhez a legtöbb esetben más tulajdonában, illetve használatában lévő földrészleten át kell vezetni a szükséges létesítményeket vagy berendezéseket, amihez a tulajdonos hozzájárulása szükséges - mondta el a miniszter.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény ezért kimondja, hogy az öntözéshez szükséges víz átvezetése érdekében öntözési szolgalom jön létre az érintett idegen ingatlanon. A szolgalom alapján az öntözni szándékozó mezőgazdasági termelő a vízi létesítményt az idegen ingatlanon elhelyezheti és üzemeltetheti, az ehhez szükséges munkákat elvégezheti, illetve az öntözőberendezést átvezetheti.

Kapcsolódó

Ez a gazdálkodási mód nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját.

Az öntözési közösségek alapításához és elismeréséhez kérelmet kell benyújtani az öntözési igazgatási szervként is működő Nemzeti Földügyi Központhoz. Az elismert öntözési közösségek jogosulttá válnak speciális támogatási formák igénybevételére, környezeti körzeti terv készítésére, a vízjogi engedélyezési eljárásban nyújtandó képviseletre, valamint öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére. Az öntözési közösségek elismerésére vonatkozó kérelmek már benyújthatók elektronikus úton a Nemzeti Földügyi Központhoz.