Teljes a bizonytalanság a gazdaságban, szinte lehetetlen megjósolni, hogy mekkora lesz az infláció, a GDP vagy a folyó fizetési mérleg, de biztos, hogy valamekkora lassulás lesz – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A tavalyi negyedik negyedévi növekedés olyan erős volt, hogy az áthúzódó hatások miatt – változatlan körülmények mellett – az idén 6,7 százalékkal is bővülhetett volna a GDP. A takarékbankos szakember korábban elővigyázatosságból 6,3 százalékos prognózist adott, amit már 5,8 százalékra csökkentett. Az idei növekedés kapcsán az egyik legnagyobb kockázat az, hogy az emelkedő energiaárak miatt nőnek a megélhetési költségek és esik a külső kereslet, ugyanis nem zárható ki, hogy Nyugat-Európa recesszióba csúszik.

A háború okozta gazdasági bizonytalanságokra és a folyamatosan növekvő energiaárakra figyelmeztetett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is. A gazdaság nagyon jól indította az évet, emiatt az eredeti, 5 százalékos előrejelzését 6 százalék közelébe akarta emelni, de a háború hatására már inkább 4,5 százalék körüli GDP-növekedést valószínűsít. A következő hónapok fő kérdésének azt tartja, hogy maradnak-e a mostani, magas szintjükön az energiaárak, illetve hogy meddig terjesztik ki az Oroszország elleni uniós szankciókat. Elképzelhető, hogy az utolsó negyedévre negyedéves alapon visszaesésbe fordul a magyar gazdaság.

Kapcsolódó

A növekedésre a legnagyobb veszély az oroszországi energiaimport ellehetetlenülése lenne – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Idén éves átlagban 10 százalékos lehet az infláció, és még jövőre is 6 százalék körül alakulhat. A mostani drágulás elsősorban a feldolgozóipart sújtja, de a mezőgazdaság is a problémásabb ágazatok közé tartozik a műtrágyaellátási gondok miatt. A nagy bizonytalanság miatt egyes vállalati és lakossági beruházások is elmaradnak, és eshet a hitelezési aktivitás.