Az állam Alaptörvény rendelte kötelessége, hogy őrködjön a vízvagyon minőségén és megújuló képességén. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az állam nem lehet képes ezen alapfeladata ellátására, ha arról sincs tudomása, ki, hol, hogyan fúr kutat, és abból mennyi vizet vételez - írja az Indexen megjelent állásfoglalásában Bándi Gyula ombudsmanhelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, amelyben a kormány kútfúrási bejelentési kötelezettséget eltörlő jogszabályát bírálja.

A törvénymódosítást még a nyár elején fogadta el az Országgyűlés, de Áder János köztársasági elnök azt az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra, amely augusztus végén elkaszálta a jogszabályt. Az indoklás szerint azért, mert az veszélyeztetné az ország vízgazdálkodását, ahogy azt az államfő is kifogásolta.

Kapcsolódó

A támadott passzus eltörölte volna azt a kitételt, hogy a 80 méternél nem mélyebb kutak fúrásához, fenntartásához sem engedély, sem bejelentés nem szükséges. Az államfő szerint ennek elfogadása veszélyeztethetné az ivóvízbázist.

Bándi a véleményezésében azért kritizálja az Országgyűlést, mert a "vízügyi stratégiák és tervek jórészt elkészültek, magas színvonalúak, megalapozott helyzetelemzésen alapuló, felelős döntésekre tesznek javaslatokat, "csupán" a mindennapi döntéshozatal során is alkalmazni kellene azokat." Az AB is ezekre támaszkodott elmarasztaló ítéletekor.

"Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a véges és megújulásra csak korlátozottan képes felszín alatti vízkincs használatakor nem lehet az az egyetlen szempont, hogy a vizet használni kívánók számára milyen megoldás a legegyszerűbb és a legolcsóbb. A vízkészlet ugyanis nemzeti vagyon, nemzeti kincs" - fejti ki írásában a problémát az ombudsmanhelyettes.

Szerinte az eredeti szabályozás - is amely most hatályos marad - is épp a használók érdekeit tartja szem előtt. De nem a pillanatnyi hasznot veszi figyelembe, hanem azt, hogy a jövő nemzedéknek is legyen tiszta ivóvize.

Összegzésében azt írja, hogy az alkotmánybírák döntése azért is fontos, mert emlékezteti a döntéshozókat, hogy a környezeti szempontból nem megfelelő beavatkozás visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indíthat meg.  A víz esetében a kimerített vízforrások jó, ha évtizedes távon képesek valamelyest regenerálódni.

"A rossz beidegződéseken és a jelenlegi működési anomáliákon kívül semmi nem gátolja az államot abban, hogy olcsó és egyszerű engedélyezési és nyilvántartási rendszereket működtessen. Elég lenne ehhez meghallgatni a vízhasználók tapasztalatait, panaszait. Semmi nem kényszeríti az államot, hogy vízvédelmi kötelezettségének terheit egy az egyben áthárítsa az állampolgárokra" - zárja le véleménycikkét Bándi, aki szerint fontos, hogy ezt viszont úgy tegye az állam, hogy az oltalmába rendelt vízkészlettel felelősen bánjon.

A fotó forrása: Shutterstock.