A zöld megállapodás kapcsán az Európai Bizottság első konkrét javaslata a méltányos átmenetet szolgáló alap létrehozása, amelyből a hátrányosan érintett országok, régiók kaphatnak majd támogatást az átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében.

Magyarország javaslata, hogy az Európai Unió ismerje el azoknak a tagállamoknak a teljesítményét, amelyek eddig átlagon felül teljesítettek a klímavédelem területén, kapjanak igazságos, méltányos részesedést az alapból az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkentő országok. Magyarország kibocsátás-csökkentése 32 százalékos volt 1990 és 2017 között.

Kapcsolódó

Kaderják Péter az energia- és klímapolitikai terület vezető európai uniós tisztviselőivel egyeztet brüsszeli látogatása során. Ez az első hivatalos tájékoztatás azokról a döntésekről, amelyeket a közelmúltban a magyar kormány hozott. A kormány elfogadta azokat az energia- és klímastratégiai dokumentumokat, amelyekben 2030-ig, illetve 2050-ig tűztek ki az energiabiztonságot, a klímavédelmet és a gazdasági növekedést segítő összehangolt célokat.

Az egyeztetéseken áttekintik, hogy Magyarország és az Európai Unió milyen területeken tud a legszorosabban együttműködni a klímavédelmi célok elérése érdekében, szem előtt tartva a hazai vállalkozások lehetőségeit. A megbeszélések másik aktualitása, hogy intenzív szakaszba lépnek az új uniós költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások.

A magyar álláspont szerint a két témakör összekapcsolódik. Akkor lehet a Magyarország által is elfogadott ambiciózus uniós klímacélokat teljesíteni, ha ehhez megfelelő forrásokat kapnak azok az országok, amelyek már jól teljesítettek a klímavédelem területén, illetve ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem az európai átlag alatt van - fogalmazott az államtitkár. Keresik azokat a lehetőségeket is, hogy a közvetlen uniós forrásokból milyen módon és milyen területeken juthatnak a legtöbb pénzhez a magyar vállalkozások.