Hunyadi János kormányzósága idején pénzkibocsátási joggal rendelkezett, az ezüstpénzek mellett két aranyforinttípust veretett a nagybányai verdében - hívta fel a figyelmet Fábián Gergely, az MNB-EduLab Kompetenciaközpont Kft. ügyvezető igazgatója. A pénzek eredeti példányai megtekinthetők a Magyar Pénzmúzeum és Látógatóközpontban, amely hamarosan az ötvenezredik látogatóját fogadja márciusi megnyitása óta.

A Középkori magyar aranyforintok sorozat célja, hogy teljes képet adjon a középkori magyar pénztörténet jó minőségű, értékálló pénzeiről. Mindhárom érmetípus 20 milliméter átmérőjű, az arany normál veretből 2000 darab, a négyszeres súlyú, úgynevezett piedfort veretből 500 darab, míg a színesfém változatból ötezer darab készült - mondta Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.

Az emlékérmék előlapját a kormányzó által kibocsátott korabeli aranyforint Szent Lászlót ábrázoló hátlapi érmeképének pontos mása díszíti. Félköriratban fent a MAGYARORSZÁG felirat, lent az értékjelzések találhatók - írja az MTI.

Az emlékérmék hátlapján Hunyadi János kormányzó alakja jelenik meg, az ábrázolást a Thuróczi-krónika 1488. évi brünni kiadásának metszete ihletett. Az érmeképen azonban a Hunyadit ábrázoló metszettel ellentétben nem a pajzsa, hanem az általa kibocsátott aranyforint négyosztatú címert megjelenítő előlapja látható. A címeren egyebek mellett a kettős kereszt és a Hunyadi-család címerállata, a holló látható.

Az arany emlékérmék

  • 986 ezrelék finomságú aranyból készültek,
  • a normál veret súlya 3,491 gramm,
  • az úgynevezett piedfort veret súlya 13,964 gramm.
  • A színesfém változat 75 százalékban rezet, 4 százalékban nikkelt és 21 százalékban cinket tartalmaz, súlya 2,7 gramm.

Tóth Csaba régész, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai szakértője emlékeztetett arra, hogy a tíz évvel ezelőtt útjára indított Középkori magyar aranyforintok sorozat első példánya I. Lajosnak állított emléket, majd Mária, Zsigmond, Albert, 2020-ban pedig I. Ulászló aranyforintját bemutató emlékérmét bocsátottak ki. Firenzei mintára 1323-ban kezdődött el a magyar aranypénzverés, az első példányoknak az előlapján a firenzei liliom, hátlapján Keresztelő Szent János-ábrázolás szerepelt. Nagy Lajos uralkodása alatt Szent János helyett Szent László alakja került a pénzekre - mondta.