A legnagyobb hatású pluszpénz a nyugdíjak rendszeres emelése, amelynél az idén talán még egy kicsit jobb is lehet a helyzet, mint 2017-ben - olvasható a portálon megjelent elemzésben.

A MNB új 3 százalékos inflációs előrejelzése fél százalékkal magasabb a ténylegesen vártnál. Ha az infláció tényleges mértéke meghaladná a januári emelés mértékét, akkor a nyugdíjasok különbözetet januárra visszamenőleg megkapják novemberben. (Ez történt 2017-ben.)

Kapcsolódó

Ha az eltérés - amelyet a KSH január-augusztus hónapokra közzétett inflációs tényadatai alapján mérnek - nem éri el az 1 százalékot (mint tavaly, amikor 0,8 százalék volt), akkor egyösszegű a korrekció, ha meghaladná, akkor pótlólagosan emelik a nyugdíjat az eltérés mértékével. Mindkét verzióban beépül a nyugdíjba az inflációs emelés és annak korrekciója is.

Mégis sok kritika éri a rendszeres nyugdíjemelést

A kisebb nyugdíjban részesülők nehezményezik a százalékos emelést: 80 ezer forint nyugdíj esetén a 3 százalék 2400 forintot, míg 200 ezer forintos nyugdíjnál már 6000 forintot ér. Szívesen látnának olyan módosítást, amely egységes összegű emelést írna elő - de ezt nyilván a magasabb nyugdíjban részesülők éreznék igazságtalannak.

Farkas szerint elképzelhető a sávos emelés bevezetése is: ez esetben a kisebb nyugdíjban részesülők nagyobb mértékben, a nagyobb nyugdíjban részesülők kisebb mértékben kapnának emelést. Ez azonban a nyugdíjrendszerben lévő nagyobb méltánytalanságok helyett rengeteg kisebb méltánytalansághoz vezetne. Nem is beszélve arról, hogy figyelembe kellene venni a nyugdíjas tényleges vagyoni helyzetét is. Ez viszont (vagyonadó hiányában) szinte lehetetlen.

A másik kifogás, hogy az inflációs nyugdíjemelés miatt a nyugdíjasok hosszabb távon relatíve elszegényednek az aktív korosztályok dolgozó tagjaihoz képest, hiszen tavaly 12,8 százalékkal nőtt az átlagkereset, miközben a nyugdíjak csak 2,4 százalékkal (a novemberi kiigazítással együtt). Ezt orvosolná a svájci indexálás, amelynek alkalmazásával az átlagos bérnövekedést valamilyen arányban figyelembe vennék a nyugdíjemelésnél. Farkas András számításai alapján ez ugyanakkor plusz 140 milliárd forintjába került volna a költségvetésnek.

Egyéb javaslatokat is fontolgatnak a nyug­dí­jas­szer­vezetek, így azt, hogy az inflációs emelés mértékét ne az általános fogyasztói kosár, hanem a nyugdíjas-fogyasztóikosár alapján határozzák meg. Ez addig védhető, amíg a nyugdíjas fogyasztási árnövekedés mértéke magasabb, mint a fogyasztói árak általános növekedése. Ha ez éppen megfordulna, akkor a nyugdíjasok azért tiltakoznának, hogy a nyugdíjuk reálértéke csökken. Elképzelhető lenne olyan megoldás is, amely mindig a nyugdíjasok érdekében váltogatná az emelés mértékét, de ez a megoldás súlyosan sérthetné a társadalom többi rétegének érdekeit - írja a vg.hu.