Az államháztartás finanszírozása tekintetében a 2012-es év rendhagyó évnek tekinthető, a finanszírozási szükségletben ellentétes folyamatok figyelhetők meg - mondta Nátrán Roland, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Napi Gazdaság mai makrokonferenciáján. Hozzátette: a nettó finanszírozási igény historikusan talán a legalacsonyabb, míg a bruttó finanszírozási igény historikusan talán a legmagasabb.

Megnyugtató, hogy a magyar állam piaci finanszírozása biztosított, nem látunk olyan piaci folyamatot, ami a napi/heti finaszírozást veszélyeztetné. A nemzetközi bizalomhiány ugyanakkor olyan faktor, amivel a tervezés során számolni kell. Ez a bizalomhiány a magyar pénzügypolitikai helyzet sebezhetőségéből és az eurózóna periférikus államainak helyzetéből fakad.

A 674 milliárd forint, GDP-arányosan 2,1 százalék a nettó finanaszírozási igény 2012-ben, ami meglehetősen alacsonynak tekinthető, uniós és regionális összevetésben is - hangsúlyozta Nátrán. Ezzel szemben az idén 2538 milliárd forint a lejáró forintadósság, a devizatörlesztés 4,7 milliárd euró, így a bruttó finanszírozási igény meghaladja a 4 ezer milliárd forintot.

A magyar államháztartás finanszírozási helyzetét talán leginkább a szektorális adók és a bankadók határozzák meg. 2013-ban a szektorális adók kivezetése és a bankadó csökkentése várható. A hazánkkal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás tétje az, hogy az Európai Bizottság igazolva látja-e, hogy így is tartható a 2,2-2,5 százalékos hiány vagy az a bizottsági prognózisnak megfelelő 3,25 százalék lesz majd. Sok ország a fél karját odaadná, ha olyan problémákkal küzdene, hogy a 3 százalékos szintet néhány tized százalékponttal alul- vagy túllövi-e.
A forint 7 százalékos erősödése és a hosszabb állampapírok 100-150 bázispontos esése nagy valószínűséggel az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos bizakodás köszönhető - ez a faktor az államadósság finanszírozását bizalmi alapon képes megalapozni.

Az idén mintegy 4 milliárd euró devizafinanszírozási forrást tervez bevonni az állam, a visszafizetendő devizahitelekre 1,2 milliárdot, az IMF-hitel törlesztése 3,3 milliárdot visz el. A forrásbevonás elsődleges csatornája egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátás lesz, amihez piaci bizalom kell, ami pedig az EU/IMF-tárgyalások eredményességén múlik. Az állam bő egymilliárd eurós MNB-betétje mintegy biztonsági hálóként működhet a finanszírozás szempontjából - a betét az év végére 1,5 milliárd euróra nőhet. A tavaly megvásárolt Mol-pakett szintén likvid finanszírozási forrást nyújthat, hasonlóan a magánnyugdíjpénztári átalakításból átadott eszközök még nem értékesített részének mobilizálásához. A finanszírozásban vannak egyéb tartalékok, az ÁKK repokerete és a kincstári egységes számla (KESZ).

Nátrán elmondta: a finaszírozásban jelentősen nőtt a külföldiek szerepe, ennek eredményeként a forint állampapírok mintegy 40, a deviza papírok esetében 90 százalék feletti a tulajdonuk aránya. Ez egyrészt sérülékenységet jelent, másfelől a magyar papírok iránti bizalmat mutatja.

Jelenleg nem az állam finanszírozása, hanem a vállalati hitelezés kérdése áll a középpontban. A végtörlesztésről szóló tárgyalások eredményeként egy tehermegosztás történt a kormány és a kereskedelmi bankok között, amelynek egy növekedési paktum is a része. Ennek mentén egy közös stratégiával igyekeznek a felek javítani a magyar gazdaság finanszírozását. További pozitív hír, hogy a bécsi kezdeményezés megújítása folyamatban van, amelynek célja, hogy a leánybankokból történő forráskivonás a lehető legkisebb mértékű legyen A harmadik pozitív tényező Nátrán szerint, hogy a magyar bankszektor megítélését javíthatja az EU/IMF-megállapodás, mivel ez erősítheti a Magyarországgal szembeni bizalmat.

Az MNB készen állt, hogy devizalikviditást nyújtson a végtörlesztés kapcsán és jó hír, hogy ez nem rengette meg a devizatartalékot, mivel jelentős az EU-s források beáramlása, valamint a folyó fizetési mérleg többlete - hangsúlyozta az NGM helyettes államtitkára.