A médiában példaként bemutatott rügyfakadások egyelőre még csak bizonyos jelző növényeket érintenek, meghatározott kedvező ökológiájú térségekben. A legtöbb gyümölcs- és szőlőültetvényben még tart a mélynyugalmi állapot, ami egyelőre védelmet nyújt a növények számára. A hétvégére várható lehűlés segítheti azt a folyamatot, hogy a növények visszataláljanak a normális életciklusukhoz. Az igazi veszélyt azt jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be, ami nagyobb károkat okozhat - írja közleményében a NAK.

A melegrekordokat hozó január eleji időjárás a legtöbb növényre még nincs negatív hatással, hiszen a természet ilyenkor javában "alszik", a szőlő és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak. Alapvető biológiai tény, hogy a növények a december-januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak.

Kapcsolódó

Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk. (Új adatok: a felmelegedés betesz a magyar gabonának is - ezt olvasta már?)

Fagykár és kártevők

A természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, melyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra.

Az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek a téli hideg hiányában gond nélkül túlélnek, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Erre a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük.

A nyitóképen virágzik a repce a Zala megyei Hahót közelében 2018. január 3-án, forrás: MTI Fotó/Varga György.