Törékeny a magyar gazdasági növekedés, mert nem történt meg a szerkezeti váltás, maradt a gazdaság duális szerkezet és a régi államháztartási struktúra, de eközben elmaradt a munkaerőpiac valódi átalakítása is - állapította meg Mellár Tamás közgazdászprofesszor, a KSH volt elnöke a HBLF-konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Lehangoló áttekintése szerint a potenciális növekedés továbbra is a 0-1 százalékos sávban maradt. Eközben az MNB szép csendben feladta az inflációs célkövetés politikáját, a jelenlegi, 2,6 százalékos alapkamat ugyanis a gyakorlatban negatív reálkamatot jelent a 2,8 százalékos maginflációval együtt - mondta Mellár.

A legújabb inflációs jelentésből is az derül ki, hogy középtávon, a jegybanki horizonton az alapkamat rendben van - vetette közbe a nézőtérről megszólalva Pleschinger Gyula, az MNB monetáris tanácsának (MT)  tagja. Bár jelenleg nagy a különbség a maginfláció és a headline infláció között, de az MNB számára releváns időhorizonton csupán 0,3 százalék a különbség - tette hozzá az MT-tag.

A választási programokat - és azok hiányát tekintve is - nézve nem látom azt, hogyan lehet a gazdasági növekedést érdemben gyorsítani - fogalmazott Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, volt jegybankelnök. A változtatás egyik fő akadálya az, hogy nem látszik ambíció a régióban különösen nagynak számító államháztartás terjedelmének csökkentésére. Véleménye szerint már csak azért is iparkodni kellene, mert a közép-európai térség GDP-je átlagosan 3 százalék körüli mértékben bővül. A kormány belemanőverezte magát egy olyan adórendszerbe, amely nehezíti a fiatalok munkaerőpiacra képzését - tette hozzá Bod.

A régi szocialista Magyarország jobban működött, mint a piacgazdasági - summázta véleményét a pécsi professzor. Mellár véleménye szerint 25 év után végre hathatós vidékfejlesztésbe kellene kezdeni, de az oktatáshoz és a szegénységügyhöz és hozzá kellene érdemben nyúlni.