Arról tájékoztatták az Európai Unió tagállamait, hogy a Tanács Jogi Szolgálata szerint jogilag kivitelezhető, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből legalább 33,8 milliárd eurót Ukrajna felújítási munkálataira használjanak fel – írja a Bloomberg.

A Jogi Szolgálat ugyanakkor azt is kiemelte a lap információi szerint, hogy bizonyos feltételeknek mindenképpen teljesülniük kell ahhoz, hogy jogilag ne lehessen belekötni a folyamatba.

Figyelni kell például

  • a lejárati dátumra;
  • a likvid eszközökre;
  • valamint világossá kell tenni, hogy a tőke és a kamatok egyszer visszajutnak Oroszországba.

Az EU egy ideje vizsgálja már, miként lehetne felhasználni a befagyasztott orosz eszközöket, ám az ezzel kapcsolatos javaslatok megosztóak voltak a tagállamok körében. Egyes uniós tisztségviselők attól tartanak, hogy jogilag nem lenne kellőképpen megalapozott egy ilyen lépés, és esetleg precendenst teremthetne.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszországnak kell megfizetnie saját pusztításának árát Ukrajnában, mégpedig „az oligarchák és orosz központi bank befagyasztott eszközei” segítségével.

A jogi szakértők szerint arra egyáltalán nincs lehetőség, hogy egyszerűen eljuttassák a befagyasztott eszközöket Ukrajnának, hogy abból építsék újra az országot. Az azonban megoldható lehet, hogy a jegybanki eszközök – uniós vagy nemzetközi szintű – összevonásával és befektetésével nyereséget termeljenek, és ezt küldjék el Ukrajnának.

A felújítás költségei

A becsült felújítási költségek közben egyre magasabbra rúgnak. Tavaly szeptemberben még az Európai Bizottság, a Világbank és az ukrán kormány közös jelentésében 349 milliárd dollárra (127,3 ezer milliárd forint) taksálta a teljes ukrajnai felújításra szükséges összeget. Julia Szviridenko ukrán gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes szerint ez ma már inkább ezermilliárd dollárra tehető.

A Reuters szerint egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már a múlt héten rendezett davosi Világgazdasági Fórumra is azzal az egyértelmű célkitűzéssel felvértezve indította el küldöttségét, hogy győzzék meg az ott megjelent politikai és üzleti elitet: jó döntés Ukrajna újjáépítésébe fektetni.