Az amerikai olajtársaságok sorra jelentik be a kiadások csökkentését és a fúrótornyok leállítását. A Trump-adminisztráció vámháborúi felhajtották az olajiparban nélkülözhetetlen alapanyagok, például az acél és az alumínium árát, ami tovább növelte a költségeket. Eközben a világpiaci olajárak tartós csökkenése miatt a profitkilátások jelentősen romlottak.

Az Egyesült Államok palaolaj-forradalmának köszönhetően vált az ország a világ egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelőjévé. A 2010-es években kezdődött intenzív palaolaj-kitermelésnek köszönhetően az USA képes volt függetleníteni magát a külföldi olajimporttól és csökkenteni a politikailag instabil térségektől való energiafüggést. Ez a stratégia lehetővé tette, hogy Washington magabiztosabban lépjen fel Oroszország és más nagy olajexportőrök ellen.

Ám most az alacsony olajárak miatt komoly gondok vannak a palaolaj-termelés fenntarthatóságával

- írta elemzésében a növekedés.hu.

A Federal Reserve Bank of Dallas szerint a palaolaj-kitermelőknek legalább 65 dolláros hordónkénti árra van szükségük a nyereségességhez, ám az árak jóval alatta vannak. Ha az árak tovább esnek, az amerikai termelés visszaesése elkerülhetetlen, ami véget vethet az energiaipar aranykorának, és Donald Trump olajár-politikája így saját gazdasági bázisának is ártani kezdett.

Több elemző szerint

az amerikai elnök direkt mesterségesen is leszorította a világpiaci olajárat, hogy nyomást gyakoroljon az orosz olajiparra és rajta keresztül Putyinra, hogy fejezze be az ukrán háborút, ám ha ez így van, akkor úgy tűnik most az USA is megissza a levét ennek a stratégiának.

A mostani helyzetben a nyertes Szaúd-Arábia, amely az OPEC+ döntése nyomán júniustól jelentősen növeli a termelést, így igyekszik visszaszerezni piaci részesedését. Ez az árak további alacsonyan tartásával járhat, és tovább erősítheti Szaúd-Arábia helyzetét a globális olajpiacon.