Harminckét év után jövőre újra labdarúgó-világbajnokságnak ad otthont az Egyesült Államok, a pályára lépő játékosok jelentős része nem is élt még akkor. Bár a tengerentúlon kevésbé volt népszerű a futball, 1994-ben csodájára járt a világ, hogy az USA a vb-k történetének pénzügyileg legsikeresebb tornáját hozta össze. Ehhez erős alapot adott a kiemelkedő helyszíni érdeklődés: az összesen több mint 3,58 millió eladott belépő átlagosan csaknem 69 ezres nézőt jelentett mérkőzésenként, ami azóta is rekord, pedig 1998-ban 24-ről 32 csapatra emelték a mezőnyt.

Most még nagyobb lesz a buli – 2026-ban már 48 ország vesz részt az amerikai, kanadai, mexikói közös rendezésű világbajnokságon, ahová míg Argentína címvédőként érkezik, addig a Zöld-foki szigetek, Curacao, Jordánia és Üzbegisztán története során először készül. Az egzotikus vb-újoncokból is látszik, hogy a bővítés elsősorban nem Európának kedvezett: bár 13-ról 16-ra nőtt a kontinensnek fenntartott helyek száma, Magyarország pótselejtezőig sem jutott, így már 40 éves emlék a legutóbbi, 1986-os mexikói részvétel.

1994: mégis szeretik az USA-ban a focit

Érdemes felidézni, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek (FIFA) az 1994-es amerikai vb 235 millió dollárt hozott a konyhára. A bevételi torta legvastagabb, 91 milliós szeletét a tv-jogok adták, ettől alig elmaradó összeget, 84 millió dollárt hoztak a konyhára a jegyeladások, míg a merchandising 60 milliós tétel volt: szinte mindenki akart emlékül egy mezt, sapkát, pólót, sálat, bármilyen ajándékot, csecsebecsét.

Baggio tizenegyese fölé szállt – '94-ben a brazilok örülhettek a végén
Baggio tizenegyese fölé szállt – '94-ben a brazilok örülhettek a végén

Mivel a másik serpenyőben a kiadások mintegy 135 millió dollárra rúgtak, a FIFA-nak hozzávetőleg 100 milliós haszna volt – nem lehet elégszer hangsúlyozni, 1994-et írtunk ekkor. Ekkor még kevésbé volt globális üzlet a futball, mégis rendkívül jövedelmezőnek bizonyult.

  • Magasra helyezte a lécet az USA szervezőbizottsága is, előzetesen ugyanis 4 milliárd dolláros gazdasági hatást vártak a rendezők, különösen a turizmus, vendéglátás és a helyi szolgáltatások növekedése révén.
  • Az utólagos elemzések szerint ekkora gazdasági hatása nem volt a vb-nek, egyes rendező várások 700 millió dollárt meghaladó relatív jövedelem-veszteséget szenvedtek el.
  • Los Angelesben ugyanakkor azt érzékelték, hogy 600 millió feletti bevételt keletkezett a térségben elsősorban szálláshely-szolgáltatás és éttermi forgalom után, márpedig ekkora pluszt a Super Bowltól sem lehetett akkortájt remélni.
  • A nyugati parton ugyancsak kifejezetten jól járt a vb-vel San Francisco, keleten pedig New York vagy Boston sem panaszkodott a helyi bevételekre.

A munkaerőhatás a rendező városokban 200-3500 közvetlen munkahely létrejöttét jelentette, ám ezek többsége praktikusan részmunkaidős pozíció vagy idénymunka volt. A hosszú távú, strukturális hatások ennél lényegesen fontosabbak: a sikeres 1994-es vb-rendezés katalizátorként hatott a profi labdarúgóliga, a Major League Soccer (MLS) 1996-os létrehozására, ezzel a labdarúgás a baseball, az amerikaifoci, a kosárlabda és a jégkorong nyomába eredt. Jól tudjuk, az azóta eltelt csaknem három évtizedben megjárta az MLS-t David Beckham, Zlatan Ibrahimovic és Lionel Messi is.

2026: nemcsak focitorna, globális üzleti esemény

2026-ra kétszer annyi, 24 helyett immár 48 a csapatok száma, míg 1994-ben 9 helyszínen bonyolították le az 52 vb-meccset, addig most már 16 stadion kell a 104 találkozóhoz. Bár három társrendezőről beszélünk, nem éppen kiegyensúlyozottak a vendéglátók erőviszonyai sem: Mexikónak három (Mexikóváros, Guadalajara, Monterrey), Kanadának pedig két (Toronto, Vancouver) világbajnoki arénával kell beérnie. Igaz, az USA-belül is rengeteget lehet utazni, ha valaki több helyszínt bebarangolna: nyugaton Los Angelesre, San Franciscóra és Seattle-re lesz érdemes figyelni, a középső régiót Dallas, Houston, Kansas City képviseli, keleten pedig Boston, Philadelphia, New York, Atlanta és Miami lesz a főszereplő.

A 2026-os vb várhatóan rekordméretű üzleti esemény lesz: a FIFA több mint 10 milliárd dolláros bevétellel számol, amelyet a rekordmagas mérkőzésszámra és a hatalmas stadionkapacitásra alapoz.

A torna hozzájárulhat becslések szerint akár 40-47 milliárd dollár gazdasági outputhoz és több mint 180 ezer teljes munkaidős álláshoz, főként a turizmus és a vendéglátás területén. Több mint egymillió nemzetközi vendég érkezhet, alaposan megpörgetve a helyi szolgáltatások igénybevételét. A New York Post előrejelzése szerint csak a Nagy Alma és vonzáskörzete 3,3 milliárd dollárt kasszírozhat a seregszemle alatt.

Kép: Getty Images, Michael Regan

A FIFA nemcsak kap, hanem ad is: 50 százalékkal növelte a szövetség a díjazást, 727 millió dolláros díjazási alapot hirdetett meg. Röviden összegezve 1994 nagy dobás volt, hiszen látogatottsági rekordot és meghatározó sportági fejlesztést hozott, „megnyomva” a startgombot az MLS-en, 2026 ugyanakkor még nagyobb üzleti lehetőségeket és bevételeket ígér összefüggésben a torna méretével, így a jegyértékesítéssel, a globális médiajogokkal és a szponzorációs együttműködésekkel. Elvégre a FIFA-nak olyan partnerei vannak, mint az Adidas, a Coca-Cola, a Qatar Airways vagy a Visa, de említhetnénk az American Airlinest, a Hisense-t, a McDonald’s-ot vagy a Verizont is.

Ki lesz a világbajnok?

A vb-döntő 2026. július 19-én a New York/New Jersey helyszínen, egészen pontosan a 82 500 férőhelyes East Rutherford-i MetLife Stadiumban lesz. Bár többen várják azt, hogy a pályafutását megkoronázva Cristiano Ronaldo világbajnoki címre vezesse Portugáliát,

több fogadóiroda nagyobb esélyt lát a spanyolok, az angolok, a franciák, a brazilok és az argentinok végső sikerére is.

Ezzel együtt bőven lesz mit és kit nézni. A világbajnokságra érkező több mint 1200 futballista közül a The New York Times listája szerint a top 5 sztár a francia Kylian Mbappé, a norvég Erling Haaland, a spanyol Lamine Yamal, az angol Harry Kane és még egy spanyol, Pedri.

 

Kapcsolódó