Uniós összehasonlításban a fiatalok munkaerőpiaci és képzési részvétele kulcsfontosságú mérőszám, hiszen a 15–29 éves korosztály, amely sem oktatásban, sem képzésben, sem foglalkoztatásban nem vesz részt – ők a NEET-fiatalok (Not in Employment, Education or Training) –, közvetlenül befolyásolják a régió hosszú távú gazdasági potenciálját – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a visegrádi országokat (V4) összehasonlító tanulmányában. Hozzáteszik: 2024-ben a visegrádi országok NEET-rátája vegyes képet mutatott. 

Csehország 8,6 százalékos aránnyal már az EU 2030-ra kitűzött 9 százalékos célértékén belül teljesített, ezzel a régió élmezőnyébe került. Ezzel szemben Magyarországon a NEET-fiatalok aránya 10,9 százalék, Szlovákiában 10,7 százalék, Lengyelországban pedig 9,4 százalék volt, vagyis ezek az országok még elmaradnak a kívánt küszöbtől.

Mindezek ellenére a V4-országok mindegyike az uniós átlag, 11,1 százalék alatt maradt, ami kedvező irányú fejlődést jelez.

Az aktív részvétel terén – amikor a fiatalok vagy képzésben, vagy foglalkoztatásban vesznek részt – a V4-es országok továbbra is lemaradásban vannak. Míg az EU-átlag 2024-ben 17,6 százalék volt, a visegrádi országok átlaga csupán 10,8 százalék, és ezen belül mindegyik ország értéke elmarad az uniós szinttől. Ez arra utal, hogy bár a NEET-ráta mérséklődik, a fiatalok teljes körű gazdasági és képzési aktivitása még nem érte el az európai átlagot.

Kapcsolódó

Összességében a V4 országai javuló trendeket mutatnak a fiatalok munkaerő-piaci és képzési részvételében, ám az EU által kitűzött 9 százalékos NEET-cél eléréséhez továbbra is célzott intézkedésekre van szükség. A régió versenyképességének erősítése érdekében a fiatalok képzésének és foglalkoztatásának ösztönzése kulcsfontosságú feladat a következő években.

Van még mit behozni

A 25–34 éves korosztály felsőfokú végzettsége az EU egyik kiemelt célkitűzése, amely szerint 2030-ra ennek az aránynak el kell érnie a 45 százalékot. 2024-re 13 uniós tagállam már teljesítette ezt a célt, köztük Lengyelország, ahol a fiatal felnőttek 45,7 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A többi visegrádi országban is nőtt az arány 2015 és 2024 között: Szlovákiában 5,9 százalékponttal, Csehországban 2,5-tel, Magyarországon pedig mindössze 0,2 százalékponttal. Ennek következtében 2024-ben Szlovákiában a 25–34 évesek 37,2 százaléka, Csehországban 33,5 százaléka, Magyarországon pedig 32,3 százaléka rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel, mindhárom ország elmaradva az uniós átlagtól, amely ekkor 44,1 százalék volt.

A tanulási aktivitás szélesebb körét az élethosszig tartó tanulás mutatja: a 25–64 évesek körében az előző négy hétben bármilyen formában – iskolai keretben vagy azon kívül – képzésben részt vevők arányát veszi górcső alá a tanulmány. 2024-ben az EU-s átlag 13,5 százalék volt, míg a V4-országok részvétele ennél alacsonyabb maradt. Ugyanakkor a 2015 és 2024 közötti időszakban a lemaradás mérséklődött: a V4-országok átlagos elmaradása az uniós átlagtól 5,3 százalékpontról 2,8 százalékpontra csökkent, ami a régió fokozatos felzárkózását jelzi a felnőttképzés terén.

Kettős a kép

A visegrádi országok 2024-ben az Európai Unió gazdasági teljesítményének mintegy 11 százalékát adták.

A négy ország közül  Lengyelország a legnagyobb, itt állították elő az országcsoport GDP-jének 57 százalékát, ami a térség súlyát és jelentőségét jól mutatja.

A V4-ek az EU egyik legdinamikusabban fejlődő régióját alkotják: 2015 és 2024 között gazdaságuk összességében 36 százalékkal nőtt, ami kétszerese az unió átlagos bővülésének. Minden visegrádi állam gyorsabb növekedést ért el, mint az uniós átlag, így a régió folyamatosan erősödik a kontinensen.

Ugyanakkor a KSH arra is felhívja a figyelmet, hogy az intenzív fejlődés ellenére az egy főre jutó GDP értéke továbbra is elmarad az EU-átlagtól.

2024-ben a négy ország együttes, átlagos fejlettségi szintje az uniós átlag 80 százalékát érte el. Az országcsoporton belül Csehország emelkedik ki, kiemelkedő fejlettségi szintjével. A V4-ek gazdasági növekedése tehát figyelemre méltó, ugyanakkor a fejlettségi különbségek miatt még van tere a felzárkózásnak az uniós élmezőnyhöz.

Drámai lejtmenet: Magyarország egyedül maradt a V4-ek között

Magyarország lemaradt a visegrádi demográfiai versenyben, erre hívja fel a figyelmet Tóth G. Csaba demográfus-közgazdász a tanulmányában. Jellemzően azért is csökken ennyire Magyarországon a népességszám, mert már harminc évvel ezelőtt több volt az időskorú ember, mint a többi V4-es országban. Magyarország az egyetlen a visegrádi országok közül, amelynek népessége évről évre folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Ennek eredményeképpen 1990 és 2020 között az országban élők száma 10,4 millióról 9,8 millióra 5,8 százalékkal csökkent. A KSH legfrissebb demográfiai adatai szerint pedig Magyarország lakossága 2025 novemberben 9,5 millió körül alakul. 1990 és 2020 között Lengyelországban gyakorlatilag nem változott csupán 0,2 százalékkal a lakosság 38 milliós létszáma, míg Csehországban 10,4-ről 10,7 millióra, Szlovákiában pedig 5,3-ról 5,5 millióra, mindkét országban egyaránt 3,2 százalékkal emelkedett a népesség a hivatalos adatok szerint – írja tanulmányában Tóth G. Csaba, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet demográfus-közgazdásza.