Ez a torna kizárólag a pénzről szól

– kezdte kendőzetlenül Szabados Gábor sportközgazdász a klubvilágbajnokság valódi motivációiról az Economx megkeresésére. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA új klubvilágbajnoki tornájának célja tehát nem más, mint a pénzcsinálás. A sportközgazdász szerint bár sportpolitikai és strukturális indokokat is fel lehet sorolni, valójában egyetlen dolog mozgatja a projektet: a FIFA bevételeinek diverzifikálása.

Ez most az a projekt, ahol nem lehet magyarázkodni, nem lehet azt mondani, hogy „de hát ez a sport népszerűsítéséről szól”, vagy „a fejlődő országok bevonása a cél”. Ez a torna kizárólag a pénzről szól Szabados szerint, mert a FIFA-nak új bevételi forrásokra van szüksége, hiszen gyakorlatilag egy lábon áll:

a bevételeinek 90 százaléka a labdarúgó-világbajnokságból származik.

A sportközgazdász szerint hiába rendeznek női, utánpótlás-, futsal- vagy épp strandfoci-világbajnokságokat is, ezekből töredéknyi bevétel érkezik. A partnerek, legyen szó tévétársaságokról vagy szponzorokról, jellemzően a nagy világbajnokságra szerződnek – és ezekre a kisebb eseményekre csak másodlagosan kapcsolódnak.

„A FIFA észrevette, hogy miközben a válogatott futballból csak négyévente van egy nagy dobásuk, addig a klubfutballban jóval nagyobb a folyamatos pénztermelő képesség” – emelte ki Szabados Gábor. Elég csak megnézni az UEFA-t: a Bajnokok Ligája, az Európa-liga vagy a Konferencia Liga sokkal több bevételt hoz, mint az Európa-bajnokság. Egyszerűen több az esemény, több a meccs, több a közvetítési díj, és a klubok bármikor elérhetők, mert eleve ők alkalmazzák a játékosokat.

A sportközgazdász szerint ezért is próbálkozott a FIFA már korábban is klubvilágbajnokságokkal – ám azok kicsik, érdektelenek és üzletileg gyengék maradtak. 

Most viszont tényleg nagyban játszanak: 

  • 6 földrészről 32 csapat vesz részt a tornán;
  • 63 mérkőzést játszanak a csapatok 12 különböző stadionban, 11 városban;
  • 1 milliárd dollárt dobnak szét a csapatok között – 525 milliót csak a részvétel miatt –, a győztes akár 125 millió dollárt is kereshet, (továbbá van egy „szolidaritási befektetési program” is, melyre további 250 millió dollárt szán a szervezet).

Ráadásul ehhez most egy világos sportpolitikai szál is társul: az elnöki pozícióját biztosítani próbáló Gianni Infantino számára kulcsfontosságú volt, hogy minél több országot vonjon be a nemzetközi futball elitjébe. Ezért is bővítették ki a válogatott világbajnokság mezőnyét 48 csapatosra, de nem az európai vagy dél-amerikai kontingens nőtt – ahol amúgy a legerősebb csapatok vannak –, hanem a gyengébb futballtérségek kaptak több helyet. Így például Üzbegisztán vagy Jordánia is kijutott már a következő tornára. Ez kimondva-kimondatlanul egy politikai alku volt: bővítünk, ti pedig ennek megfelelően szavaztok.

ORLANDO, FLORIDA - JULY 04: FIFA President Gianni Infantino reacts prior to the FIFA Club World Cup 2025 quarter final match between Fluminense FC and Al Hilal at Camping World Stadium on July 04, 2025 in Orlando, Florida. (Photo by Alex Grimm/Getty Images)
Gianni Infantino, a FIFA elnöke a Fluminense–Al Hilal-mérkőzésen
Kép: Getty Images, Alex Grimm

„A klubvilágbajnokság hasonló elven működik: afrikai, ázsiai klubokat is beemelnek a rendszerbe, amelyek korábban soha nem érhettek volna el ekkora színpadra. Ez egyrészt lehetőség, másrészt pedig egy újabb eszköz, amivel a FIFA megszerzi a szövetségek támogatását a következő kongresszusokra” – fogalmazott Szabados Gábor. „Csak pénz és politika” – mondja tömören a sportközgazdász, hangsúlyozva, hogy emögött most tényleg nincsen semmilyen más szempont. És ez nem is baj önmagában:

a sport üzlet, csak legyünk vele tisztában, hogy itt most nincs „nemesebb cél”. 

Ugyanakkor ettől még sportértéke lehet: a szakértőt például kifejezetten érdekelte, hogy a különböző földrészek klubjai hogyan állnak egymással szemben. „Voltak jó meccsek! Jó nézni!”

Noha a FIFA a klubvilágbajnoksággal új pénzforrásokat keresett, sportszakmailag meglepően izgalmas torna született Szabados Gábor szerint. A játékosok komolyan vették a meccseket, a szervezet viszont túllőtt a célon, ha a vártnál gyengébb jegybevételt és érdeklődést nézzük.

Az történt, amire számítani lehetett

– mondta a sportközgazdász arra a felvetésre, hogy sportszakmailag van-e értelme a klub-vb-nek – egyes kritikák szerint nem sok. A torna sokáig inkább felkészülési meccsek hangulatát idézte, főleg a csoportkörben, de az egyenes kieséses szakaszra felpörögtek az európai sztárcsapatok. A végén már érződött, hogy komolyan veszik, és a reakcióikon is látszott: nyerni mindig jobb, mint nem nyerni. A papírforma alapvetően kijött, de volt néhány váratlan fordulat is – például a brazil Fluminense győzelmei.

Nagyon érdekes volt látni, hogyan ütköznek egymással különböző futballkultúrák, és nekem különösen tetszett a dél-amerikai csapatok teljesítménye. A brazilok tényleg megszorongatták az európaiak tökét, de végül kijött a különbség

– mondta Szabados. A kérdés viszont nem az, hogy jók voltak-e a meccsek,

a FIFA ugyanis nem elsősorban sportélményt akart nyújtani, hanem pénzt keresni.

„És ez az, amiben szerintem nem jött be a számítása” – tette hozzá. A közvetítési jogokat például eleve csak úgy tudták eladni, hogy a DAZN mögé beállt egy szaúdi befektetési alap, és lényegében egy egymilliárd dolláros injekcióval mentették meg a projektet – ez üzletileg azért elég kockázatos volt.

A FIFA nagy dobása – szaúdi tőkéből

A klub-világbajnokság közvetítési jogait a FIFA végül csak úgy tudta eladni, hogy a DAZN mögé beállt a szaúdi PIF (Public Investment Fund). Ez a befektetési alap 1 milliárd dollár értékben szerzett részesedést, amivel gyakorlatilag megmentették a projektet – és érdekes módon pont ekkor nyerte el Szaúd-Arábia a 2034-es vb rendezési jogát is. Nem véletlen, hogy sokan sportdiplomáciai alkut sejtenek a háttérben.

A közvetítések újításaival – drónkamerák, bíróra szerelt kamera, dinamikus vágás – ugyan kísérleteztek, de a jegyeladásokat ez nem mentette meg. „A FIFA szerintem jelentősen felülbecsülte az érdeklődést. Egyrészt túl nagy stadionokat választottak, másrészt a jegyárak hamar bezuhantak a dinamikus árazásnak köszönhetően, így a végén már volt, amit 13 dollárért lehetett megvenni” – hangsúlyozta a szakértő. Ezek nem azok az árak, amiket eredetileg terveztek, de még így sem sikerült mindenhol teltházat produkálni. Ráadásul a szervezés és a díjazás is rengeteg pénzbe került – csak a csapatoknak kiosztott díjak egy milliárd dollárba kerültek.

ATLANTA, GEORGIA - JUNE 16: General view inside the stadium with empty seats in the stands during the FIFA Club World Cup 2025 group D match between Chelsea FC and Los Angeles Football Club at Mercedes-Benz Stadium on June 16, 2025 in Atlanta, Georgia. (Photo by Alex Grimm/Getty Images)
Szinte üresek voltak a lelátók az atlantai Mercedes-Benz Stadionban a Chelsea Los Angeles elleni meccsén
Kép: Getty Images, Alex Grimm

A negyeddöntőkig lejátszott 56 meccsen a Guardian szerint az átlagos nézőszám mindössze 35 ezer fő volt – ez a stadionok 51 százalékos kihasználtságát jelentette. Ez ugyan több, mint az MLS-átlag, de messze elmarad a vb-k közel 53 ezres átlagos nézőszámától. Mindenesetre azért így is volt 11 közel teltházas mérkőzés, viszont volt 8 olyan is, ami a 30 százalékos kihasználtságot sem érte el. Átlagosan 77 százalékosan teltek meg a stadionok, ha dél-amerikai csapat játszott, őket követték az európaiak 75 százalékkal – ilyen szempontból leginkább a Real Madridra voltak kíváncsiak, ugyanis a spanyol csapat meccsein átlagosan 95 százalékban teltek meg a lelátók.

A klub-vb-n ízelítőt kaphattunk abból is, milyen lehet(ne) a fociközvetítések jövője – bírókamera, drón a pályán, dinamikus vágás és így tovább. Az alábbi videón például a Chelsea támadójának, Netónak a Los Angeles ellen lőtt gólja látható:

Szabados szerint egyébként könnyen lehet, hogy az egész torna veszteséges lesz végül, de ha nem is az, biztosan nem hozta azt a megtérülést, amit a FIFA várt korábban. Így persze felmerülhet a kérdés, hogy hibázott-e a FIFA az amerikai rendezéssel.

Sokan azt mondják, hogy nem kellett volna az Egyesült Államokba vinni a tornát, mert ott a futball csak az ötödik legnépszerűbb sportág. De ez félreértés. Az USA egy akkora piac, hogy még ötödiknek lenni is óriási lehetőség. Ráadásul a labdarúgás ott is erősödik: a ’94-es világbajnokság a mai napig nézettségi rekordokat tart

– mondta a sportközgazdász, rávilágítva, hogy nem a házigazdával volt a gond, hanem az esemény iránti globális érdektelenséggel. A klub-vb nem hozott elég vonzerőt. Nem lett belőle egy „must see” esemény – és ez akkor is igaz, ha egyébként voltak izgalmas meccsek. Szabados szerint a FIFA előtt most nagy döntés áll: beismerni, hogy a klubvilágbajnokság nem hozta az elvárt eredményeket, vagy folytatni egy megtérülésben gyenge projektet, csak az arcvesztés elkerülése érdekében.

„Még egyszer: a FIFA célja nem változott, több pénz a klubfutballból, több szavazat a kongresszuson. De eljön az a pont, ahol mérlegelniük kell: mekkora veszteséget hajlandóak elviselni ezekért a célokért?”

A klubvilágbajnokság vasárnap zárul a PSG-Chelsea döntővel.