Egy friss közvéleménykutatás szerint a németeknél elfogyott a türelem az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány politikájával szemben. A gazdák hétfő óta tartó, nagyszabású tiltakozó akcióján felbuzdulva már a lakosság nagyobb része is kész lenne utcára vonulni, hogy változásra bírja a bukásra álló lámpás koalíciót – közölte szerdán a Bild.

A németeket tehát nem, hogy zavarja, hanem inkább további összefogásra készteti, hogy a komoly közlekedési fennakadásokat okozó gazdatüntetések hétfő óta folyamatosak az ország több államában.

Berlin: hétfőn jöhet a csúcspont

A rendőrszakszervezet (GdP) is úgy látja, hogy az eddig rendezett, békés tüntetések támogatottsága a vártnál sokkal nagyobb, ezért az elhatalmasodó tiltakozási hullám nem fog egyhamar alábbhagyni. A csúcspont mindenesetre még hátravan:

jövő hétfőn Berlinben legalább tízezer résztvevős demonstrációt terveznek, ahol a gazdákon kívül több ágazat képviselője és civilek is felvonulnak.

Több rendőrre, modern felszerelésekre, például vízágyúkra és több pénzre van szükségük a segélyszolgálatoknak, hogy megbirkózzanak a helyzettel – mondta Jochen Kopelke elnök a Rheinische Postnak, megjegyezve, hogy a parlamentnek gyorsan kéne reagálnia erre. Ugyanakkor a tüntetők együttműködése kiváló az egyenruhásokkal, akik sokaktól kapnak köszönetet az egyes helyszíneken.

Ukrajna miatt szorongatják a gazdákat?

A német sajtó szerint az agrárium képviselőinek tiltakozása többről szól, mint a kormány tervezett megszorításai elleni fellépés, mert uniós szinten nagyobb lehet a tét az ország számára. Több szakértő szerint Scholz kancellár közreműködésével az ukrajnai mezőgazdaságot hozná helyzetbe az Európai Unió, amelynek következő, menetrendszerű lépése lehet a legnagyobb nyugati gazdaság agráriumának térdre kényszerítése.

Ez pedig haragos fellépésre készteti a vidéket, mivel a gazdák úgy vélik, a kormánykoalíció „lecsapott” az egész ágazatra a költségvetés átformálásával, amelynek egyik fő eleme a mezőgazdaság adókedvezményeinek drasztikus csökkentése.

A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai kormányfő (CDU) arra szólította fel a szövetségi kabinetet, hogy a hazai mezőgazdaság érdekében egy széles társadalmi szerződést kell megvalósítani a politika, az agrárium, a kiskereskedelem, a környezetvédelem és az állatvédelem, valamint a tudomány képviselőinek részvételével.

Wüst kijelentette, hogy a német mezőgazdaságnak erősnek kell maradnia, azonban sok vállalkozás már feladta.

A farmok halála valóságos

– fogalmazott.

Cem Özdemir szövetségi mezőgazdasági miniszter viszont azzal próbált érvelni, hogy a gazdatüntetés megoszthatja a német társadalmat, ami oda vezethet, mint az Egyesült Államokban, ahol a vidéki és a városi emberek nem beszélnek egymással és a farmerek is szembe kerültek a biológiai sokféleséget elváró fogyasztókkal. A tárcavezető a lapnak jelezte, hogy az agrártámogatások csökkentéséről szóló döntésnél nincs vétójoga, a labda a parlamentnél pattog.

Scholz hajthatatlan

A puskaporos közhangulatra utal, hogy Winfried Kretschmann, Baden-Württemberg zöldpárti miniszterelnöke szerint ugyan szokatlan lépés, hogy a szövetségi kormány már jelentős mértékben visszafogta a megszorítási terveit, ennek ellenére a gazdák nem vonulnak vissza és ez meglepő következményekkel járhat.

Olaf Scholz ugyanakkor a héten megerősítette, hogy kormánya a kemény kritikák ellenére is ragaszkodik eredeti tervéhez és megvalósítja a megszorítási intézkedéseket. Főként, hogy az utóbbi években már sok támogatást nyújtottak a gazdáknak, ezért indokolatlan a teljes visszavonulóra vonatkozó követelésük.

Vasúttal sem jutnak előrébb

Szerdán a GDL mozdonyvezetői szakszervezet is három napos sztrájkra lépett az állami Deutsche Bahn-nal zajló kollektív tárgyalási vitában, amely miatt jelentősen korlátozott a vasúti közlekedés az egész országban – írja a Welt.

Folytatjuk a sztrájkot péntekig, ha addig semmilyen ajánlat nem jön be, azután szünetet tartunk és beleállunk a következő munkavitába

– közölte Claus Weselsky, a szakszervezet elnöke a ZDF reggeli műsorában, provokációnak minősítve a vasúti cég legutóbbi ajánlatát.

A Welt felidézi: a magasabb fizetés mellett a teljes műszakban dolgozók munkaidejének csökkentését is követelik az érdekképviselők. Például az alapján, hogy az állami vasúttársasággal szemben más közlekedési cégeknél már hozzájárultak a vezetők, hogy fokozatosan bevezessék a rövidített munkaidőt.

A Deutsche Bahn esetében a GDL viszont az utóbbi hetekben már kétszer tartott figyelmeztető sztrájkot, ami a személyszállításban egy napig tartott, ezúttal viszont péntek 18 óráig bénítják az utasforgalmat.

Ezt ráadásul a vállalat nem tudta megakadályozni, holott a Berliner Zeitung információi szerint az állami munkáltató sürgősségi kérelemmel fordult a Frankfurt am Main-i Hessen Állami Munkaügyi Bírósághoz, hogy tiltsák be a sztrájkot, ám azt a köztesület elutasította.