A dolgok mai állása szerint a jövő év első napjától lép hatályba az új Ptk. ötödik könyvének hatodik címe, amely a pénz- és hitelviszonyokat szabályozza. Ennek első fejezete a hitelszerződésről, míg a második a kölcsönszerződésről szól, ez utóbbiba került be új elemként a szívességi kölcsön. A mai szabályok szerint a bankhitelszerződés meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartását jelenti - jutalék ellenében -, majd a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén a bank kölcsönszerződést köt vagy más hitelműveletet végez. Az új szabály már nem bankhitel-, hanem csak hitelszerződésről szól, amely alapján a hitelező - díj ellenében - a szerződésben meghatározott feltételek esetén a másik szerződő féllel kölcsönszerződést köt. Ami többlet az új szabályozásban, az az ilyen szerződések felmondási feltételeinek a rögzítése. Az ügyfél a hitelszerződést bármikor felmondhatja, viszont a hitelező csak két esetben, igaz, akkor azonnali hatállyal. Az első eset az, amikor a másik fél körülményeiben olyan lényeges változás következik be, ami miatt a szerződés teljesítése már nem várható el. A második eset pedig az, amikor a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának lenne helye. Az utolsó szabály: a felmondott hitelszerződés az az alapján megkötött kölcsönszerződést nem szünteti meg automatikusan, csak ha ebben a felek megállapodtak. A mai Ptk.-ban a kölcsönszerződés alapján a pénzintézet - vagy más hitelintézet - köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, ez utóbbi pedig köteles azt a szerződés szerint visszafizetni. Ha a hitelező pénzintézet, akkor az adós kamat fizetésére köteles (ez a bankkölcsön). Az új szabály csak "sima" kölcsönszerződésről beszél, de ennek eleme - az adós oldalán - a nyújtott kölcsönnel azonos összeg és a szerződésben kikötött kamat megfizetése. A kölcsön átadását megtagadhatja a hitelező, ha az adós körülményeiben olyan lényeges változás állt be, ami miatt tőle a szerződés teljesítése nem várható, illetve ha a hitelező a kölcsönszerződés azonnali felmondására jogosult. A mai szabály az első felmondási okot akkor is valósnak tartja, ha a hitelező oldalán következik be az. Az adós nem köteles átvenni a kölcsönt, de ekkor meg kell térítenie a hitelező kárát. Eddig azonos a régi és az új szabály, viszont az új Ptk.-ba nem került be az, hogy a kölcsön rendelkezésre tartása alatt kártérítés nem illeti meg a bankot, viszont ekkor jutalékra jogosult. A szívességi kölcsön lényege, hogy nem kell az adósnak kamatot fizetnie, de ezt ki kell kötni, vagy pedig a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből kell következnie a kamatmentességnek. Ilyen kölcsönt pénzügyi intézmény is nyújthat, de ha az a hitelező, akkor a többi szabály már nem vonatkozik rá. Ilyen szabály az, hogy a hitelező megtagadhatja a kölcsönt, ha a saját körülményeiben következett be lényeges változás, sőt ilyenkor a már átadott kölcsönt is visszakövetelheti. Ha a kölcsön határozatlan időre szól, akkor is visszakövetelheti bármikor azt a hitelező, viszont ilyenkor az adós is bármikor törleszthet.