A 4,4 milliós magyarországi lakásállomány mintegy kétharmada szorul felújításra a KSH adatai szerint. A felújítást a  klímaváltozással kapcsolatos teendők tudatosodása, a szigorodó építési szabályozás, és az energiahatékony lakások iránti egyre erősödő kereslet is generálja. A korszerűsítési igények megvalósítására az elérhető állami támogatások és olcsó hitel - amiben a közeljövő hozhat némi változást -, a jövedelmek és a megtakarítások gyarapodása adhat lehetőséget - írja legfrissebb, a lakosság felújítási szándékait felmérő, a Masterplast támogatásával készített elemzésében a GKI.

A következő egy évre vonatkozó lakossági lakásfelújítási, korszerűsítési várakozások 2020 első negyedévében lényegében megfelelnek az egy negyedévvel korábbiaknak. A biztosan felújítók és korszerűsítők aránya enyhén csökkent, a valószínűleg erre készülőké viszont kissé emelkedett. Éves alapon érezhető némi visszaesés, de visszatekintve az elmúlt évtizedre látható, hogy a jelenlegi várakozások pozitívak, s nem térnek el lényegesen a válság előtti időszak kilátásaitól - állapítja meg a GKI egy ezerfős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív lakossági minta megkérdezésével végzett felmérésben.

Kapcsolódó

Míg a következő egy évben a magyar háztartások mintegy 11 százaléka százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására, addig a következő három évet illetően ugyanez az arány csaknem 20 százalék. Ha e tervek megvalósulnak, akkor 2022 végéig mintegy 750-800 ezer lakás újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben. A hosszabb távú tervek bizonytalanabbak.

A lakosság felújítási, korszerűsítési szándékai a következő egy évben/ezer háztartás/GKI

Közép-Magyarországon kissé az átlag alattiak (a háztartások 15 százalékát érinti), míg a vidéki körzetekben valamivel átlag felettiek a felújítási tervek (a nyugati országrészben a lakások 20, a keletiben 23 százalékuk újulhat meg).

Budapesten a megkérdezett háztartások 16, a megyeszékhelyeken 26, az egyéb városokban 18 és a községekben 20 százaléka készül felújításra.

A felújítás-korszerűsítést tervezők 56 százaléka csak egy feladatot végezne-végeztetne el, 28 százalékuk kettőt, s csak 16 százalékuk hármat vagy többet - mindez rávilágít a finanszírozási gondokra.

A felújítási szándékok gyakorisága és a jövedelmi helyzet összefügg. Az alsó három jövedelem-decilisbe tartozó háztartások 12, míg a felső három decilisbe tartozók csaknem 30 százaléka tervez felújítást.

A legnépszerűbb a festés, mázolás, ezt várhatóan minden hetedik lakásban elvégzik a következő három évben. Emellett sokan terveznek (a megkérdezettek bő tizede) az energia-hatékonyságot javító beruházást (nyílászáró-cserét, hőszigetelést és a fűtési rendszer korszerűsítését) is.

Feltűnő a napkollektor és a napelem várható telepítésének alacsony említési gyakorisága - ez a tevékenység a beszerezhető állami támogatás ellenére sem lett igazán népszerű.