A 67 oldalas dokumentum szerint 14 reformba és 14 beruházásba fektetné a 2600 milliárd forintnyi forrást jelentő Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet. A dokumentumot társadalmi egyeztetésre tette közzé a kormány.

Sokan átállhatnak az új szerződéstípusra

A tervezet 9. reformja szerint 2025 második negyedévéig a kormány kidolgozná a jogi hátteret ahhoz, hogy a dinamikus árképzés lehetséges legyen – szúrta ki a Portfolio. A dokumentum szerint a magyar villamos energia törvény „lehetőséges biztosít a dinamikus árképzés alkalmazására az intelligens merőórákkal rendelkező felhasználók esetében”.

A tervezet szerint az intelligens fogyasztásmérővel rendelkező felhasználók önkéntes alapon köthetnének dinamikus villamosenergia-áras szerződést. A kormány arra számít, hogy az előnyös árak kihasználása miatt sokan állnának át erre a rendszerre. Erre utal az irat azon bekezdése is, mely szerint „az energiakereskedők ésszerű ajánlatai esetén a dinamikus árképzés az összes nagy energiafogyasztású végfelhasználó, valamint az átlagos fogyasztást meghaladó (évi 2523 kWh feletti) lakossági fogyasztók számára is opció lehet”.

Kiemelik azonban, hogy a reformnak „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”.

„Minden villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználónak legalább egy többzónás időpontot és legalább egy rugalmas árképzési ajánlatot vagy díjszabást biztosítani, valamint tájékoztatni a felhasználókat, a többzónás időpontot és rugalmas árképzést tartalmazó szerződés lehetőségéről, költségéről és kockázatáról” – teszik hozzá a dokumentumban.

Szintén új jogi keretrendszerrel ágyazna meg a kormány egy új, igen jelentős lakossági energiahatékonysági beruházási programnak – erről szól a tervezett 13. reform, illetve a 13. beruházási terv. Eszerint a reform garantálja, hogy „az összes uniós finanszírozású, lakóépületeket célzó energiahatékonysági támogatási rendszerben” csak az energiahatékonysági kötelezettségek rendszerében kötelezett szervezetek, ESCO-vállalkozások vagy nem kormányzati vagy más szervezet mélyfelújítását, fűtési rendszerek telepítését tenné lehetővé, illetve a teljes nettó beruházási költségeket finanszíroznák belőle.

Ennek a végrehajtását a dokumentum szerint 2023 utolsó negyedévére tervezi a kormány, a kabinet „jól előkészített támogatási kérelmek és hatékonyan megvalósított felújításokat” vár eredményként.

Több tízezer lakás újulhat meg

A pályázatról néhány részlet is kiderül a dokumentumban. Eszerint főtevékenységként támogatható a pályázat keretén belül az épületek hőtechnikájának javítása, a villamostechnikai eszközök csökkentése, a fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése, illetve a megújuló energia alapú hőtermelő rendszerek beépítése. A dokumentum megjegyzi, hogy mintegy 20 ezer lakás újítható fel a beruházás eredményeként.

„A végső kedvezményezettek természetes személyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak), lakásszövetkezetek” – áll a dokumentumban.

Még meg sem kaptuk az uniós forrásokat, máris baj van az elköltésükkel

Magyarország a jogállamisági eljárás miatt ugyan még nem kap forrásokat az RRF-ből, de az előlegfizetéseket a kormány már megkezdte a magyar költségvetés terhére, ezeknél pedig a vizsgálatok szerint súlyos problémák vannak. Fél tucat másik tagállamban is gondok vannak az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) felhasználásával. Bővebben --->