Lejár egy fontos egyezmény, visszatér a nukleáris fegyverkezési verseny?

Csütörtökön lejár az Egyesült Államok és Oroszország utolsó nagy nukleáris fegyverzetkorlátozó egyezménye. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint ha nem születik új megállapodás, a világ egy ellenőrizetlen fegyverkezési spirálba kerülhet – különösen Kína gyors nukleáris bővülése miatt.

2026 február 5-én, csütörtökön lejár az Új START-szerződés, az Egyesült Államok és Oroszország legfontosabb nukleáris fegyverzetkorlátozó megállapodása.

„Ha ez a korlát eltűnik, a világ nukleáris fegyverei, különösen a nagy hatótávolságú, stratégiai arzenálok, gyakorlatilag ellenőrizetlen pályára kerülhetnek”

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

– hangsúlyozta az Economxnak Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, aki szerint ez nem egy múzeumba való hidegháborús reliktum kérdése, hanem egy nagyon is aktuális nemzetbiztonsági probléma, aminek egyik fő mozgatója Kína gyorsan növekvő nukleáris kapacitása.

Mit korlátozott eddig a START?

Az Új START (New START) 2010-ben lépett életbe, célja az volt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között stabil, átlátható korlátot jelentsen a nukleáris arzenálok méretére. A megállapodás legfeljebb 1 550 telepített stratégiai robbanófejre és 700 telepített indítóeszközre adott keretet mindkét fél számára.

Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz elnök aláírta a két ország közötti nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződést, az úgynevezett „új START”-ot a prágai várban 2010. április 8-án. A szerződés előírja a két ország arzenáljának 1550 robbanófejre való csökkentését hét év alatt, és ez a legjelentősebb fegyverkezési megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között közel húsz év alatt. — Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz elnök aláírta a két ország közötti nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződést, az úgynevezett „új START”-ot a prágai várban 2010. április 8-án. A szerződés előírja a két ország arzenáljának 1550 robbanófejre való csökkentését hét év alatt, és ez volt a legjelentősebb fegyverkezési megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között közel húsz év után.

Kép: Getty Images

Emellett rendszeres adatcsere- és ellenőrzési mechanizmusokat hozott létre. A jelenlegi arzenálok:

Oroszország: kb. 5 459 robbanófej
Egyesült Államok: kb. 5 177 robbanófej

E két ország arzenálja adja a világ nukleáris fegyverállományának több mint 90 százalékát.

Mi történik, ha lejár?

A START lejárta után megszűnik minden jogi korlát és ellenőrzés. Ez hosszú évtizedek óta az első alkalom lenne, hogy az amerikai és az orosz nukleáris eszközök ne essenek szerződéses korlátozás alá.

Vlagyimir Putyin felajánlotta, hogy Oroszország önként még egy évig betartja a New START korlátait, ha az Egyesült Államok is így tesz.

Donald Trump viszont nem kezdeményezett formális tárgyalásokat, és inkább azt mondta: ha lejár, akkor lejár – majd kötünk egy újabb megállapodást, amelybe akár Kínát is be lehet vonni.

Kína azonban visszautasítja, hogy belépjen ilyen tárgyalásokba. Az oka: nukleáris arzenálja még messze nem versenyez az Egyesült Államok vagy Oroszország készleteivel, és egyszerűen nem látja igazságosnak, hogy szabályozás alá vonják.

Kína – tényleg elhanyagolható tényező?

A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a kínai nukleáris arzenál valóban kisebb, de a leggyorsabban növekvő a világon: 2025: kb. 600 robbanófejjel rendelkezik, amely 2035-re akár 1 500 robbanófejre is nőhet. A hivatalos kínai doktrína továbbra is a “no first use”, vagyis az elsőként nem használjuk elvet követi.

DF-31BJ ballisztikus rakéták szállítójárműveken a második világháború végének 80. évfordulóját ünneplő katonai parádé során a Tienanmen téren, 2025. szeptember 3-án, Pekingben, Kínában

Kép: Getty Images, Kevin Frayer

A kapacitások növekedése önmagában biztonsági dilemmát teremt. Kína ezzel minimalizálni kívánja annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok megelőző csapást mérjen rá.

A percepció szerepe

A nukleáris fegyverkezés nem csupán számokról szól.

Ha csak az orosz–amerikai egyensúlyt nézzük, Kína még messze van, és a helyzet kevésbé kritikusnak tűnik.
Ha viszont figyelembe vesszük a Moszkva és Peking stratégiai együttműködést, amelynek kialakulásában Washington is szerepet játszott, a kép más:

az Egyesült Államoknak Oroszország és Kína együttesével kell felvennie a versenyt

– hangsúlyozta Eszterhai Viktor, egyben hozzátette, hogy ebben az esetben nemcsak a fegyverzetcsökkentés elképzelhetetlen, hanem a régi kapacitások megújítása és az új arzenál kiépítése is elkerülhetetlenné válik.

Mi lesz ennek a hatása?

A következmények súlyosak az Egyesült Államok számára:

A nukleáris arzenál modernizálása és fenntartása már eddig is hatalmas terhet jelentett az amerikai költségvetésre.
A Pentagon becslése szerint a következő 10 évben a nukleáris és stratégiai erők fenntartása mintegy 1 000 milliárd dollárnyi költséget jelent.

Egy komoly kapacitásbővítés előtt azonban komoly műszaki és humán erőforrás-korlátok állnak, az Egyesült Államok óriási adósságállományáról nem is beszélve

– mutatott rá az NKE munkatársa, majd megemlítette, hogy az amerikai szövetségeseknek valószínűleg hozzájárulást kell biztosítaniuk a költségekhez.

A világ számára ez azt jelenti, hogy biztonságunk csökkenhet, mivel a fegyverek számának növekedése növeli a balesetek és félreértések kockázatát

– fogalmazott a szakértő, akinek összegzése szerint a START-szerződés lejárata nem csupán adminisztratív határidő, hanem potenciális fordulópont a globális nukleáris egyensúlyban. Ha nem sikerül új megállapodást kötni, vagy nem található olyan keretrendszer, amely az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nukleáris kapacitását is hitelesen bevonja, akkor nemcsak a két legnagyobb nukleáris hatalom arzenálja marad ellenőrizetlenül, hanem egy olyan fegyverkezési verseny indulhat, amelynek a világ biztonsága lehet az igazi vesztese.