A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a statisztikai adatgyűjtést – erről beszélt Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke az intézmény keddi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a hivatal ma már sokkal több adatforrásból tud dolgozni, mint korábban, és az AI belépése új dinamikát adott a teljes körforgásnak.

Mi az a kísérleti statisztika?

A KSH szerint a kísérleti statisztika a hivatalos adatokon felüli olyan kiegészítő kommunikáció, amely gyors, releváns és innovatív módon reagál a társadalmi-gazdasági változásokra.

Jáger Viktor, a hivatal innovációs főosztályának vezetője úgy fogalmazott: „A kísérleti statisztika kitölti az információs és tudáshiányt, új mutatók és elemzések hajtóereje, és közvetlenül támogatja a döntéshozatalt”.

Ezek az adatok még tesztfázisban vannak, módszertanuk nem tekinthető véglegesnek, de a korlátaik ellenére is nyilvánosak – mert időszerűek és közérdeklődésre tarthatnak számot. Ha beválnak, akár hivatalos statisztikává is válhatnak; ha nem, idővel megszűnhet az indokoltságuk.

xx
Jáger Viktor, a KSH innovációs főosztályvezetője
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A hivatalos és hagyományos mutatókon felül a kísérleti statisztikák foglalkoznak

  • a használtautó piaccal,
  • a lakásállomány energiaigényével,
  • a lakbérindexszel,
  • az üzemanyagárakkal,
  • és az iparűzési adó eloszlásával

is többek között.

Új adatforrások, AI-alapú elemzés

A kísérleti statisztikák legnagyobb hozzáadott értéke, hogy olyan adatforrásokat is bevonnak, amelyekkel a hagyományos statisztikák nem tudtak dolgozni. Ilyen területek például az online álláshirdetések elemzése, ahol a KSH – egy támogatott projekt keretében – AI segítségével kategorizálja és elemzi az álláshirdetések trendjeit. Ezekből a munkaerőpiac rövid távú mozgásai is jól kirajzolódnak.

Foglalkoznak a multinacionális cégek pénzügyi adatainak összerendezésével is, itt automatizált algoritmusok gyűjtik és validálják a vállalatok pénzügyi adatait, így pontosabb, naprakészebb összkép készül a gazdasági teljesítményről.

Közel az idő, amikor tűpontos adatokat kapunk a határátkelők forgalmáról is, ebben az esetben a határforgalom mérését kameraképek alapján végzik. A rendszer akkor is képes becslést adni, ha egy kamera éppen kiesik, mert a mintázatfelismerés pótolja a hiányzó adatot. Ez egyébként az ipari termelés rövid távú követésében is kulcsfontosságú.

A vásárlásainkról is pontosabb képet kapunk, ugyanis zajlik a blokkok feldolgozása, hogy adatokat kapjanak a lakosság fogyasztásáról. A vásárlási blokkokon szereplő termékeket AI ismeri fel és sorolja be kategóriákba. Megfelelő tanulóadat esetén akár 90 százalékos pontossággal működik, és csökkenti az adatszolgáltatók terhelését.

Virtuális Magyarország: összekapcsolt adatok egy térben

A KSH egyik legambiciózusabb projektje a Virtuális Magyarország, amelyben a különféle adatforrásokat egyetlen térbe integrálják. A cél egy folyamatosan friss, összekapcsolt kép a társadalom és a gazdaság állapotáról, amelyre később forgatókönyv-elemzéseket és előrejelzéseket is építhetnek a döntéshozók.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A projektről a KSH korábban azt mondta, a programmal lehetőség van a különböző regiszterek, a népszámlálás adatsorai, gazdasági szervezetek jellemzői, valamint egyéb adatgyűjtő rendszerek összekapcsolására, strukturálására, elemzésére, ráadásul a részletek címekre lebontva megvannak. Ennek segítségével azt is meg lehet mondani, ki hol lakik, hány éves és a NAV-os bázis segítségével még a fizetésére is ráláthatnak. Azonban a hivatal mindenkit megnyugtatott, hogy az alanyok név nélkül szerepelnek az adatbázisban. 

A sajtótájékoztatón egy interaktív virtuális térképet is mutattak a KSH vezetői, ahol pontosan látni lehetett egy mozgó folyamatábra segítségével, hogy hazánk területén mikor milyen teherautó-forgalom zajlott, órára és területre lebontva. Pontosan úgy, ahogy a Flight Radar nemzetközi repülőjárat-követő felületén láthatjuk a világ valamennyi légterét.

A jövővel kapcsolatban Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese elmondta, a következő időszak két meghatározó fókuszterülete a fenntarthatóság és a vállalati konjunktúra vizsgálata lesz. Mindkét terület olyan gyorsan változik, hogy a hagyományos statisztikai eszközök önmagukban már nem elegendők – ezért is kapnak kiemelt szerepet a kísérleti statisztikák. Az új adatforrások bevonásával és a rugalmas, gyors reagálású módszertannal a KSH olyan mutatókat tud kialakítani, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre, és amelyek a döntéshozók számára is naprakész képet adhatnak a gazdaság és a társadalom állapotáról. 

Kapcsolódó