Soós Péter bankár a Holdblogon azt írja,
mi sem mutatja jobban a befektetés népszerűségét, mint az, hogy idén tavaszra az ÁKK adatai szerint már 5300 milliárd forintnál is nagyobb értékben tartott inflációkövető állampapírt a magyar lakosság. Ez rendkívül sok pénz a teljes lakossági megtakarításokon belül.
Olyannyira rápörgött a lakosság, hogy beindultak az
ilyenkor már megszokott spekulációs befektetések is – olvasható a szakember írása
a hold.hu oldalon.
A Prémium Magyar Állampapír nem tökéletesen likvid
Előfordulhat, hogy az Államadósság Kezelő Központ úgy dönt,
hogy nem 1 százalékos „díjért” veszi vissza az inflációkövető papírt, ha lejárat előtt akarja valaki visszaadni – figyelmeztet Soós Péter.
Rámutat, az ÁKK bármikor dönthet úgy is, hogy ezt a díjat megemeli,
bármekkora értékre vagy akár olyan döntés is születhet, hogy egyáltalán nem
veszi vissza a kötvényt a lejárat előtt az államadósság-kezelő. És ha ez így is
történne, akkor sem csinálni semmi olyat, amit nem mondott el előre,
ez nem minősülne ez utólagos feltételmódosításnak, nem minősülne államcsődnek sem.
Akárhány PMÁP-befektetővel beszélek erről, ez a kijelentés
szinte mindenkit meglepetésként ér, mondhatni szíven üt – írja a HOLD
Alapkezelő egyik ügyfélkapcsolattartó privátbankára.
Mint fogalmaz, az első lakossági állampapír fajtánál a
szuperállampapírként is elhíresült Magyar Állampapír Plusznál (MÁP+) valóban
„elkövette azt a hibát” az Államadósság Kezelő Központ, hogy a kötvény
„nyilvános ajánlattételébe” vagyis a kibocsájtási dokumentációjába beleírta,
hogy a kamatfizetéseket követően korlátlan mértékben és mindenféle díj nélkül
(névértéken) visszaveszi akár lejárat előtt is ezt a papírt a befektetőktől.
Vagyis ez a papír évente egyszer valóban tökéletesen likvid volt. Amint 6
százalék fölé ment az állampapírhozam (ez tavaly következett be) szinte minden
a megtakarítására odafigyelő befektető rá is öntötte ezt a papírt az ÁKK-ra,
aki vissza is vette ezt.
Erre a helyzetre reagálva az ÁKK annyit módosított, hogy az időközi
(vagyis a kamatfizetést követő öt napon kívüli) visszaváltási díját az akkor
megszokott 0,25 százalékos mértékről egyoldalúan 0,5 százalékra emelte.
A most legkedveltebb 7 éves Prémium Magyar Államkötvény
(PMÁP 2030/J) hivatalos ismertetőjéban szó szerint azt írja a
kibocsátó: „Törlesztés, visszaváltás: A Prémium Magyar Állampapírt a Kibocsátó
lejárat előtt nem váltja vissza. A Prémium Magyar Állampapír névértékének
visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes.”
Teljesen korrekt, egyenes beszéd.
Hogyan is működik az az elhíresült „úgyis 1 százalékért
vissza lehet váltani” szabály?
Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) nem vállal
visszaváltási garanciát, viszont árjegyzőként árat jegyez a korábban
kibocsátott lakossági állampapírokra. Vagyis mégis visszaveszi azokat idő előtt
is, de az általa meghatározott feltételekkel.
A hangsúly, itt az „általa meghatározott feltételeken” van!
Az ÁKK minden egyes nap feltölt
egy dokumentumot, a honlapjára, amelyben leírja, hogy éppen azon a napon mik is
ezek a visszaváltási feltételek.
„Apróbetűs”
megjegyzés
„A kereslet-kínálat változásának függvényében a napközbeni
árfolyamváltoztatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja.”
Érzékelhetően egyre több PMÁP-os konstrukció jön létre
amiatt, mert remek kétéves hozama lesz az egyébként 7 éves Prémium Magyar
Állampapírnak. A lakosság egy része ráadásul hitelből és/vagy jóval rövidebb
időtávra tervezi megvenni e papírokat, mint a PMÁP (sorozattól függően) 4 vagy
7 éves időtávja.