A meddőségi kezelések átalakításával 2028-ra akár évente 4800-5000 baba is születhet, jelenleg éves szinten 2100 újszülött látja meg a napvilágot lombikprogramok segítségével, mondta, Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Intézet igazgatója a VI. Health 2.0 Hungary Chapter Meetingen.

Ma Magyarországon minden hatodik nő és férfi is érintett abban, hogy természetes úton nem születik gyermeke. Vesztergom Dóra felidézte, hogy 2020-től a társadalombiztosító 100 százalékban támogatja a meddőségi ellátásokat, a kivizsgálás és a diagnosztikai vizsgálatok is közfinanszírozottan elérhetők: mindez 45 éves korig minden nő számára biztosított.

Azzal, hogy az állam felvásárolta a 13 meddőségi magánklinikát, egyrészt a területi egyenlőtlenségek csökkentése volt a cél. A továbbiakban pedig minden vármegyében meddőségi központokat alakítanak ki – erről itt írtunk bővebben.

Nem nőtt az eredményesség

Az adatokkal kapcsolatban Vesztergom Dóra elmondta, 2019-ben Magyarországon 10,1 ezer In Vitro Fertilizáció (IVF) vagyis szervezeten kívüli megtermékenyítés történt, 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csökkent a beavatkozások száma 9,5 ezerre, 2021-ben 12 ezer IVF-megtermékenyítést végeztek, 2022-ben pedig 14 ezret. 

Tavaly 10 044 páciens fordult meg a klinikákon, 10 977 embriót ültettek be, és 2 116 baba született.

A NEAK adatai szerint a beavatkozásokban résztvevők átlagos életkora 36 év körül mozog, egy szülésre 6-7 beavatkozás jut, ebből átlagosan ötnél is több embriótranszfer. Ez utóbbi az utolsó lépés a terhességet eredményező IVF kezeléseknél, a következő szakaszban a nők 12-14 napot várnak a terhességi tesztig.

Most azt látják Vesztergom Dóráék, hogy dupla annyi páciens került a rendszerbe, mint 2016-ban, ugyanakkor csökkent az eredményesség.

Mindeközben tudják, hogy évente 1500-2000 pár jár külföldi magánklinikákra is, mert ott megengedőbb a szabályozás. Többek között azért, mert a külföldi ellátások során a párok 75 százaléka petesejt donációt igényel.

Ez egyelőre Magyarországon nem engedélyezett, ám Vesztergom Dóra úgy fogalmazott, tovább kell lépni, és a bioetikai kérdésekkel a kormánynak foglalkoznia kell.

Vagyis Magyarországon is elérhetővé kell tenni a donor ivarsejtek hozzáférését,

mondta a szakember.

Az új szabályozásban nem támogatják, hogy egyszerre több megtermékenyített petesejtet ültessenek vissza a nőbe az orvosok, mert az ikerterhességeknél a koraszülés kockázata rendkívül magas, 36 éves kor alatt csak egy embriótranszfert támogatnak.

Beszélt arról is, hogy jelenleg szakemberhiány jellemző a meddőségi centrumokban, és mivel a szektor eddig magánkézben volt, az orvostanhallgatók számára nem volt érdekes ez a terület. Éppen ezért 2024 szeptembertől a Semmelweis Egyetemen (SE) képzést indítanak a lombik kelésekkel, valamint a meddőséggel foglalkozó orvosok számára.

A lombikkal kapcsolatban él egy nagy társadalmi elutasítás, ezen pedig edukációval lehetne javítani. Példaként említette, hogy Nagy-Britanniában a kisiskolások számára már a meddőségről is tartanak felvilágosító órákat.

A gyermekre vágyó párok számára pedig létrehozták a vágyott gyermekekért honlapot, ahol minden információt megtalálnak. Statisztikai adatok szerint tíz nőből átlagosan három-négy végül a vágyott gyermekáldás nélkül fejezi be a meddőségi kezelését, ami mögött komplex okok állnak.

Elveszik a támogatást attól, aki nem küld adatot

Az egészségügyi adatokkal kapcsolatban elmondta: a terhesség és a meddőségi kezelések során az adatokat mindenképp monitorozni kell, mert enélkül nem tudnak rendszert építeni. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tértben (EESZT) létrehoztak egy felületet, ahova a centrumok töltik fel az egészségügyi az adatokat, az adatok tulajdonosa a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

Kiemelete azt is, hogy bár unortodoxnak tűnik, de azért, hogy növeljék a centrumok adatszolgáltatását, azok a intézmények, amelyek nem szolgáltatnak adatot, azok elvesztik az állami finanszírozást.

Elindítottak egy közös adatrendszert, beszereztek egy olyan szoftvert, ami nem csak a meddő párok kezelésről gyűjt adatokat, hanem mindenről: az ultrahangokról, a labor adatokról, és a kezelések folyamatáról is hamarosan rendkívül sok információjuk lesz.

Ez az informatikai rendszer alkalmas a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) is adatokat küldeni, valamint a páciensek számára is létrehoztak egy applikációt, amelynek segítségével követni tudják a kezeléseiket, és a rendszer a terápiák megkezdésére is figyelmezteti a párokat. Például a gyógyszerbeadásra vagy arra, hogy a terhesség alatt milyen vitamint szedjen a kismama.

 

 

 

Szócska Miklós: veszélyben vagyunk, az adatkincs lehet a vesztünk

Magyarország digitális adatkincsekben gazdag, és ezekre az egészségügyi adatokra a technológiában gazdag államok hamarosan megpróbálnak rárabolni, mondta Szócska Miklós egy egészségügyi konferencián. Beszélt egy pilot projektről, amit ráktaláló algoritmusnak nevezett és arról a versenyelőnyről is, amivel az EESZT miatt Magyarország rendelkezik. Bővebben --->